Túracélpontok
Keszthelyi-hegység
101. Hajó Magazin, 2003. december

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. Területe 350 km2. Alapkőzete a tengeri üledékes dolomit. A táj meredek völgyekkel tagolt, helyenként bércekkel, barlangokkal díszített.

A cserszömörcés-molyhostölgyes karsztbokor erdők nagy területeket borítanak a Keszthelyi-hegységben, elsősorban a déli kitettségű hegyoldalakat és gerinceket. Sok bennük az orchidea, a magyar gurgoly (amely egy bennszülött maradványfaj) és a jellegzetes örökzöld törpecserje, a szúrós csodabogyó. Ez utóbbiból szép állomány van az Edericsi-hegy oldalain, az erdők aljnövényzetében. Maga a terület vízben szegény, de néhány üdítő vizű forrásra rábukkanhatunk a hegyek között is. A hegység két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m).
Az Edericsi-erdő legnagyobb botanikai értéke a Sipos-torok nevű meredek völgy bükkösében található keleti (vagy kaukázusi) zergevirág. E délies, illír fészkes virágzatú faj elterjedésének ez az északi határa. Magyarországon máshol csak a Mecsek és a Tolnai-dombság néhány pontján él.
A Keszthelyi-hegység geológiai értékeinek sorában a kőfülkék, sziklaalakzatok és szurdokok mellett több, feltárás alatt álló barlang is van az edericsi határban. A legérdekesebb a Csodabogyós-barlang, amely cseppköveket rejt. Nevét a bejárat környezetében található védett, örökzöld, szúrós csodabogyó nevű cserjéről kapta. A Csodabogyós cseppkőképződményekben rendkívül gazdag és formakincse is változatos. A Függőkert, Meseország zónájában sok száz függő cseppkő, és páratlanul szép látványt nyújtó ötven-hatvan darab, 0,5-1,5 méter magas álló cseppkő látható. Emellett nagy felületeket beborító cseppkőlefolyások, kisebb íves zászlók, borsókövek és a különlegesen csavarodott formájú, úgynevezett heliktitek is kialakultak. A barlang érdekessége a fehér bevonatot alkotó "hegyi tej" (montmilch).
A Természetvédelmi Hivatal 1993-ban a Csodabogyós-barlang kiterjedt járatrendszerét cseppkőképződményei miatt fokozottan védetté nyilvánította.
A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A tó első írásos említése 1328-ból való (Hewyz). 1795 után kezdte fürdőhellyé kiépíteni a gróf Festetics család. Az igazi fejlődés a tizenkilencedik század második felétől indult meg, amikor Festetics György megvásárolta a tó egész környékét, és parkosíttatta. 1905-ben Reischl Vencel vette bérbe a területet a Festeticsektől, ekkor kezdődött szanatórium és gyógyszálló építése.
A hévízi-völgyben kialakult természetes hévforrásokból táplálkozó hévízi-tó egyike a világ legnagyobb meleg vizű tavainak. Nemzetközi hírű gyógyfürdőhely, amely évről évre rengeteg külföldit vonz. A feltörő víz hőmérséklete harmincöt-harminchat fok, a felszíni vízhőmérséklet huszonnyolc-harminckét fok, az időjárástól függően. Vize a radioaktív termálvizek közé tartozik, mozgásszervi, ízületi bántalmak, reumás betegségek kezelésére kiválóan alkalmas. Különleges gyógytényező a tó fenekét borító egy-három méter vastagságú gyógyiszap. Érdekes növénye az indiai származású, trópusi vörös tündérrózsa, amelyet a tizenkilencedik században telepítettek ide. 1993-ban a tavat és környékét védetté nyilvánították.

Várvölgy
Már a település neve is természeti környezetére utal, hiszen a község alatt elterülő széles völgy nyugalmát egykor két oldalról is egy-egy erősség őrizte, Rezi és Tátika vára. A Keszthelytől északi irányban, mintegy 15 kilométerre fekvő Várvölgy ideális környezetben várja a falusi turizmus kedvelőit. Ehhez minden adottsága megvan, a szálláshelyek kínálata, a szubmediterrán éghajlat és jó kirándulási lehetőségek a szélrózsa minden irányában. A túrázók innen könynyen elérhetik Sümeget, a közeli Zalaszántót és a már említett várakat.
Várvölgy történelmi múltja évszázadokra nyúlik vissza. Nevét az 1121-ben írott almádi monostor alapítólevelében említik először. A törökdúlás alatt elpusztult a település egy része, és jelentős károkat okozott a XIV. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt épült gótikus stílusú templomban is. A műemlék templomot romantikus formában, 1899-ben építették át, és a várvölgyieknek szól tornyából az ország legrégebbi, 1524-ben öntött harangja. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi, barokk stílusban épült temetőkápolnát is.

Tátika-hegy
A Keszthelyi-hegységben, a Bakony délnyugati tájegységében található a 413 méter magas Tátika. Nevét első ismert birtokosa, a Tátika nemzetség után kapta. Tádé, a nemzetség egyik tagja, 1246-ban erőszakkal elpusztította a Zala megyei Erek nevű települést, ahol a Kaplony nembéli Zlandus veszprémi püspök kúriája is állott. Az ebből keletkezett per során a püspök kárpótlásul megkapta Tátika hegyét, ahol 1246 és 1257 között felépíttette a várat, és azt 1257-ben átadta a veszprémi püspökségnek. A török 1589-ben kirabolta és lerombolta Tátika várát. Sorsa 1713-ban pecsételődött meg, amikor Mercy császári tábornok egy hadgyakorlat alkalmával felgyújttatta. A Berg Károly felmérése alapján készített alaprajz szerint a vár keleti részén állt a kétméteres falvastagságú, kb. 9 x 11 méter méretű öregtorony, melyhez nyugat felől különféle rendeltetésű helyiségek sora csatlakozott. Pontos alaprajzi elrendezését azonban csak egy részletes feltárás során lehetne tisztázni. Az északi várfalhoz épült helyiségek maradványai és egykori földszintjének nagyrészt törmelékkel feltöltött dongaboltozatos helyiségei maradtak meg a legjobb állapotban.
Ezen a hegyen terül el a száz-százhetven éves ősbükkös erdőállomány, amely a kétszáz-kétszáztíz éves gyertyánnal, magas kőrissel, kocsányos tölggyel természetvédelmi területet alkot. Az alsó-tátikai sziklafalban a bazaltoszlopok között egy hasadékbarlang nyílik (Remete-barlang).

Rezi
A község neve feltehetően a "rez" régi szláv szóból származik, mely egy hegygerinc legmagasabb részét jelenti. A község határából kerültek elő azok a régészeti leletek, melyek bizonyítják az őskori és bronzkori megtelepülést. Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott.
Rezi nevezetessége a faluhoz tartozó várrom. A várat a falu felett magasodó Meleg-hegy északi részén lévő dolomitsziklára építették. Mára csak a lakótoronyból és a várfalból maradt valami hírmondónak. Megtalálhatjuk a vizesárok maradványait is.
A Zalaszántó felé vezető út mentén, a község határában álló 1728-ban épült Gyöngyösi csárda híres műemlék. 1728-ban épült, eredetileg vadászház volt, majd hamarosan fogadó lett. A zsúpfedeles csárda Savanyó Jóska bakonyi betyár kedvelt tartózkodási helye volt, s ma is vendéglő. Mellette van a két híres betyár, Sobri Jóska és Savanyú Jóska sírja.
A település központjában van a faluház. A római katolikus templomot a XIV-XV. században építette a falu népe gótikus stílusban. Azóta többször is megújult. Mellette korabeli sírok találhatók. A szőlőhegyi Szt. Donát-kápolna 1866 óta dísze a településnek.

Cserszegtomaj
Zala megye keleti részén van a település, Keszthelytől négy, Hévíztől két kilométerre, a Keszthelyi-hegység délnyugati részén.
Első írásos említése 1357-ből való, Tomaj név alakban. 19 négyzetkilométerével Európa legnagyobb falujának számít.
A településre érkezőket az Európában egyedülálló, 24 méteres vörösfenyő oszlopokból álló, 32 méter magas faszerkezetű Margit-kilátó fogadja.
A helység nevezetességei a belterületén lévő kút-barlang, a Hévíz felé eső részen az arborétum és a szabadidőpark. Az Orbán-tér közelében épült Várszínház, amely kulturális rendezvényeknek ad otthont, egész éven át működik. Cserszegtomaj a világhírű cserszegi fűszeres szőlő- és borfajta hazája, mely ma is megtalálható a szőlősökben. A nagy múltú, frissen felújított Festetics-pince szeretettel várja az idelátogatókat. Aki örömet lel a természetjárásban, ellátogathat a gazdag örökzöld gyűjteménnyel rendelkező Arborétumba.
A település egyik legszebb tere a 2000-ben épült körforgalmú Európa tér. A teret egy Szent István-szobor díszíti. A buszmegálló tartóoszlopai a hét vezért ábrázolják.
Cserszegtomaj két római katolikus temploma mellett az első, illetve a második világháborúban elhunytak emlékműve áll.

Veres Annamária
Fotó: Szekeres László
Forrás: Magyar Nagylexikon, www.keszthely.hu,
Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország (Panoráma nagyútikönyvek