Túracélpontok: Kéthely és környéke
Somogyország
103. Hajó Magazin, 2004. február

Somogyország Balatonhoz közeli tájain inkább családias (valamint a természetvédelmi körzetekkel ismerkedő) túrákat tehetünk, semmint extrémebb, megerőltetőbb kirándulásokat. Ezen a vidéken található a Dél-balatoni Borút. A Balaton déli partján végighúzódó borvidéken találjuk ugyanis viszonylag kis területen a legtöbb olyan pincét, ahol szóba jöhet valamilyen szintű vendéglátás. Ezen pincék közé tartozik az Öregbaglas Pincészet Kéthelyen, amelyet túracélpontok rovatunkban bővebben bemutatunk.

Kéthely
A Nagyberek és a borairól híres Baglas-hegy által határolt község Balatonkeresztúrtól tíz kilométer távolságra van, látványossága a Nagypince, a sáripusztai kastély, a barokk templom és a Szentháromság-szobor. Első írásos említése: 1274 (Kedhel). A középkorban hosszú ideig a Gordovai Fancs család birtokolta. 1733-tól a Hunyadiak tulajdona lett. A második világháborúban itt húzódó frontvonal miatt lakóit átmenetileg kitelepítették.
A település keleti részét a Nagyberek határolja. Itt a lapos, mély részeket még a XVIII-XIX. században is víz borította, mára süppedő mocsárrá változott. A falu nyugati oldalán van a balatoni magas parttól a nagyatádi határig húzódó Marcali-hát, melynek alapja pannon üledék, amit löszlepel borít. A dombháton, a Gesztenyésben található a Kastély-domb (256 méter), mellette a Vadaskert, amely valaha körbekerített urasági vadnevelő volt. A község felé eső részen láthatjuk az Öregbaglas- és a Baglas-dombokat, melyek nevét formájukról, a boglya szóból vezetik le.

Fancsi vár
A víztoronynál lévő akácos rejti a hajdani földvár romjait. Az árokrendszer még ma is jól látható. Az árok és a belső vár között ma a zsidó temető van.
1541-ben a török elfoglalta Buda várát. A megszállás tartósnak tűnt, a hódítók támadásai, rablásai ellen az országban több helyen kezdtek hevenyészett építkezésekbe, melyek minden esetben a védelmet szolgálták. Régi rendházak, kastélyok, kolostorok épültek át, de palánkfalakkal védett várak is készültek. Ilyen volt a Fancs János és György által emeltetett erősség is. Az alaprajzot Gulio Turco olasz hadi mérnök készítette. A kisebb portyázó csapatokat jól fel lehetett tartóztatni ezekből a kis végvárakból, melyek végső soron megakadályozták, hogy Bécset valaha is bevegyék az oszmán seregek.

Hunyadi-kastély
Az 1760-as években épült barokk kastélyt 1912 és 1920 között neobarokk stílusban átépítették. Jelenleg értelmi fogyatékosok szociális otthona. Az 1986-os tűzvész óta ideiglenes tetőszerkezet fedi. Kertje természetvédelmi terület. A kastély 11 hektáros parkjában nagyon sok értékes fa (jegenyefenyő, kolorádófenyő, ostorfa, császárfa, platán, bükk) található.

Szent helyek
A hegyen lévő kápolna 1870-ben készült el. Napjainkban itt tartják a Mária-napi búcsút.
A római katolikus templom 1714-ben épült, barokk stílusban építették át, a munkálatokat 1773-ban fejezték be. Gyönyörű szószéke és faragott oltárai évszázadok óta gazdagítják a hitéletet.
A római katolikus plébániaház empire stílusban épült 1830 és 1831 között - az 1770 táján emelt, és 1828-ban leégett plébánia felhasználásával.

Pince (Baglas-hegy)
A kéthelyi pincék közül a legnagyobb és a legidősebb 1773-ban épült, és 16 000 hektoliter bor tárolására alkalmas.
Ez a hagyományokban gazdag szőlőbirtok, amelyet Hunyadi gróf 1773-ban alapított, a Balatontól tíz kilométerre délre, a Baglas-hegy lapos lankáin, Kéthely felett terül el. Itt, a mélyrétegű lösztalajon már kétezer éve különleges minőségű fehérborokat termelnek. Az 1993-ban idetelepült svájci vincellércsalád, apa és fia célja - együttműködve a magyar dolgozókkal - jó minőségű, reduktív érlelésű, száraz fehérborok és tartalmas, tüzes vörösborok előállítása. Az elődeiktől átvett szőlőket jelenleg visszanevelik, hogy a fajtaválasztékot a természetes adottságokra, természetközeli és a minőséget elősegítő gazdálkodásra és a piaci keresletre állítsák át. A szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balatonra, kényelmes séta tehető itt, és jó alkalom nyílik a borkóstolásra is.

Lengyeltóti
Lengyeltóti kellemes vendégváró kisváros. Bár a település nevét először Villa Tout formában, XII. századi források említik, a régészek jóval honfoglalásunk előtti kultúrákat tártak fel. A település Tóti elnevezése a szláv betelepültekre utal. A másik névadó a nevezetes Lengyel család, akik hosszú időn át jelentős birtokosok voltak. A "Lengyel urak Tótijára" Csokonai is utal a Dorottyában.
A Csalogányok völgyébe települt kisváros Balatonboglártól és Fonyódtól is kb. 15 kilométer távolságra található. A határában lévő erdős kis völgyben meghúzódó mesterséges Kék-tó a közeli Balaton ellenére is önálló életű idegenforgalmi centrum.
Lengyeltóti templomdombja a Somogyvárt (az egykori megyeszékhelyt) a Balatonnal összekötő hadi út fölött magasodik, évszázadokon keresztül megfigyelőhely volt. A domb lábánál hajdan Árpád vezér és Ferenc József tiszteletére hársakat ültettek, valamint itt van a második világháború áldozatainak emlékkertje. Ugyancsak itt látható a bevésésével 1848-ra és 1956-ra emlékező, a szabadságvágyat szimbolizáló kopjafa is. A katolikus templomot, valamint a hozzá felvezető meredek út kálváriáját - a fülkékben elhelyezett színes faszobrokkal - az 1882-es átépítés után eklektikus stílusúnak tekintjük. Ám az 1996-ban befejezett feltárás szerint XII. századi eredetű műemlékről van szó. Az egykori birtokos, Lengyel Boldizsár orgonát és padokat vett a templomnak, a Zichy család pedig megnagyobbíttatta, és plébániát építtetett. Különösen megkapó a méltóságteljes főszentély, valamint a keresztelőmedence. A mai impozáns látványt sajátossá teszi a középpontba helyezett oltár, mely mindkét irányba - tehát az 1882-ben meghoszszabbított északi rész felé is - lehetővé teszi a misézést.
A XVIII. században épült impozáns, de meglehetősen leromlott állagú Zichy-kastély műemlék jellegű épület. A Zichy család az akkori Magyarország egyik legnagyobb főnemesi famíliája volt. A második világháború óta a kastélyban időskori gondozó, kórház működik. Parkjának vegetációja nagyon értékes, a több mint tíz hektáron háromszáz éves védett platánfákat is megcsodálhatunk.

Veres Annamária
Fotó: Szekeres László
Forrás: www.kethely.hu
www.oregbaglas.hu
www.lengyeltoti.hu
Magyar Nagylexikon