Következő számunk 2011. szeptember 6-án jelenik meg!
 
   
 

Kezdőlap

 

Hírek

  Hajóbemutatók
 
 
  Adok-veszek
  Impresszum
  Előfizetés
  Médiaajánlat
  Elérhetőségünk
 

Hajóbemutató: Szamuráj Jack
Versenyjolle
109. Hajó Magazin, 2004. augusztus

Nem túlzás: ez a hajó az idei Kékszalag sztárja volt. Déry Attila, Paulovits Dénes és egy kicsit az élet tervezte. Az előző számunkban bemutattuk a még készülőfélben lévő hajót. Néhány dolog idő hiányában nem valósult meg, illetve mást diktált a racionalitás. Véleményem szerint a változások a Szamuráj Jack javára váltak.

A fiatal hajótervezőt, Déry Attilát a hajó farába helyezett árboccal szerelt modelljéről ismerhetjük. Tavaly bemutattuk a mini 60 lábas tanulmányát, amellyel már hajózhattunk is. Azon végül számos újdonságot nem valósítottak meg Attila eredeti tervei közül. Ugyanez történt a Szamuráj esetében is.
Paulovits Dénes három évvel ezelőtt építette első Rakétáját, a Ciciolinát. Azon a jollén már kísérletezett a DN árbocok mintájára száling nélkül szerelt rudazattal. Próbálkozásai ugyan biztatóak voltak, a Kékszalagra azonban száling és orrvitorla került a Rakétára. A Ciciolina aztán megnyerte a Yacht osztály utolsó bajnokságát.
A Szamuráj más koncepció alapján épült. A kizárólagos cél egy gyors hajó megépítése volt, amely felveszi a versenyt a leggyorsabb egytestű hajókkal, a liberákkal is. Ennek érdekében kiülőkeretet és trapézt szereltek a hajóra a megfelelő létszámú legénységnek. Ezek a változások a Ciciolinához képest jelentősen megváltoztatták a tervező lehetőségeit is. A formastabilitás nem szempont többé, hiszen azt majd a trapézoló legénység adja. Sokkal fontosabb megtalálni azt a formát, amely sikló és úszó üzemmódban egyaránt versenyképes.

Jobbra Déry Attila, a Szamuráj Jack egyik konstruktôre

Ugyanakkor Paulovits szeretett volna minden súlytól megszabadulni. Szerintem ez a törekvés időnként a kezelhetőség, és ezáltal a sebesség rovására megy. Ezeken a dolgokon azonban még lehet változtatni, finomítani. Jelenleg nincs például csörlő a hajón. Ez ebben a kategóriában számos problémát felvet, melyekre egyelőre nincs megnyugtató válasz. Mindenesetre jelen állapotában is fantasztikus élmény vitorlázni a Szamurájjal. Mi július 10-én élhettük át ezt.
Egy kilenc és fél méteres hajót sólyán vízre rakni ritka élvezet. A hatalmas sólyakocsin könnyedén mozgatható a mindössze 260 kilogramm tömegű vitorlás. A sólyán semmi gond nincs, csupán a keretek nem férnek el, de annyit kézzel is könnyedén emelünk a hajón. Az orrsudarat csak a vízen lehet betolni a helyére, menet közben fixen kint marad. Van ugyan két állása, de ez számomra a kihajózás alatt nem derül ki. Így kicsit hosszúak vagyunk, ügyesnek kell lenni. Hatan dolgozunk a fedélzeten. A hajó minden sarkára jut kéz bőven. Valahogy irányba fordítjuk és elindulunk. A nagy jolle elég billenékeny, de nem tűnik veszélyesnek. A Gardazzurrán edződött csapat hamar megtalálja a helyét, így különösebb billegés nélkül vitorlázunk ki a kikötőből. Ha mindenki a helyén van, akkor a hajó érezhetően farnehéz. Mintha a kereteknek hiányozna az első fele, jobbnak tartanám, ha az árboc vonaláig érnének. Hamar kialakul, hogy aki bent van, az kimegy egészen a hajó orrába, az "első osztályra". A kikötő előtt a döghullámokon emelgeti a Szamuráj az orrát rendesen. Időnként kapunk egy kis szelet, ekkor mindig fantasztikusan megindul.

 
A "fedélzeten" puritán a berendezés
A kormányos itt hangolja a Jacket

A kormányos jól el van látva kötelekkel. Ide érkezik az alba, a kőnigem, a hátsó él és az achter, amit a fiúk a szalagon úgy letörtek, hogy azzal most nincs dolgom. A backstágot is tudom kezelni, ha akarom, de a harmadolás nem enged sok lehetőséget, meg van tépve és kész. Mozdítani nem lehet, kivenni csak taposással. A fock is harmadolva van, elég nehéz behúzni, és ha lehet még nehezebb kivenni. A fordulókban pedig segíteni kell a kötélnek. Lassan kiérünk a hegy takarásából. Sajnos az a szép négyes északi szél, amely egész úton elkísért bennünket, mostanra teljesen felszívódott. Csak nyomokban maradt utána valami. Ezeken a nyomokon próbálunk előre jutni. Néha egészen vigyorgósan rohanunk, majd keményen viszszahőkölünk. Semmi lendülete nincs a hajónak. Ha megáll a szél, úgy megtorpan, mintha beletapostunk volna a fékbe. Fordítva ugyanez. Ha jön a szél, azonnal elindul, mint akit hátulról meglöktek. Nagyon jó. Közben csattogva emelgeti az orrát a döghullámokon, akár egy szörf.

 
Az Asso Le Mio hosszított árboca
és vitorlái éppen jók

Így haladunk egy darabig, aztán ez a jó kis szelünk is elhal. Hátul azonnal bokáig ér a víz. Hiába parancsolom előrébb a legényeket, az sem segít. Így csak minden második hullám jön be. Keressük a szelet, közben elérjük a bajnokság mezőnyét. Felhúzzuk a Nautic 311-es charter gennakerét, de ez a vitorla is kicsi a Szamurájra. Egy lépéssel beljebb húzzuk a sudarat és ott fixáljuk. Most már egészen jól áll, de nincs hozzá szél. Leszereljük. Pumpálgatunk, ezt nagyon jól lehet. Látszik, hogy Csopak előtt jó szél van, arrafelé szeretnénk eljutni. Döntögetjük a hajót, és szépen haladunk. Végre ismét kapunk szelet. Teli trapézzal rohanunk. A hajó nagyon stabil. A nyolcméteres kormánya viszont nagy, fele ekkora is lehetne. Amikor erősödik a szél, és ejteni kell, a Gardazzurrán belém ivódott mozdulatokkal akkorákat rántok a hajón, hogy a srácok majd' leesnek a keretről. Spriccelve rohanunk, mindenkinek fülig ér a szája. Jó, húzzuk föl a gennakert. Leejtek, és a hajó szépen megnyugszik. A gennaker engedelmesen kúszik föl a nagyvitorla árnyékában. Kihúzzuk az elejét a sudárra, és óvatosan elindulunk fölfelé. Dini úgy adta oda a hajót, hogy nyugodtan eltörhetünk bármit, nem számít. Ja, és azt is mondta, hogy a gennaker nagyon oldalra húzza az árbocot, de ne aggódjak, bírni fogja. Egyre élesebben megyünk, már csak öten vagyunk a hajón, mert a gyenge szélben egy srác megunta a lögybölődést és kiszállt. Négyen a trapézon, én meg a kereten és rohanunk. Az árboc valóban bírja, a liberáé ennél sokkal nagyobbakat hajlik leeben a ricser alatt. Nagyon jó a játék, de a szél csak nem szeret minket, állandóan kiakad. Mindegy, fürdünk, ejtegetünk, száguldunk. Nyár van!

Az orrsudár fixen rögzített, éles menetben sem lehet behúzni

Technikai adatok
Hossz:
9,4 m
Szélesség (kerettel):
2,7 m (6,0 m)
Vízvonal szélessége:
1,44 m
Merülés:
1,68 m
Tömeg:
280 kg
Vitorlafelület
szél ellen:
55 m2
bô szélben:
140 m2

A Szamuráj Jack telitalálat. Igazi balatoni versenyhajó. Az árboca és a vitorlázata az Asso Le Mióról való. Két méterrel hosszabb, mint a normál Asso-rudazat. Ez a rigg tökéletes a versenyjolléra. Kellene még rá egy jó gennaker és egy ricser, és akkor teljes lenne a fegyverzete. A tervező azon is gondolkodik, hogy esetleg liberaként részt vennének a Centomiglián. Ehhez tőkesúly szükségeltetik, körülbelül 13 kilóval az árboc végén fel kell majd állnia a hajónak.

Litkey

 

     
 
Aktuális szám
 
     
 
 
     
   
     
 
Partnereink