Hajóbemutató: Egy valódi versenygép
Nautic 12 (nagyon) Racer
120. Hajó Magazin, 2005. július

Hasonló méretű, karbon-epoxi versenygép még nem készült Magyarországon. A Spirit of PLEASURE felirat a legendás liberának állít emléket. Szép gesztus. Erről a hajóról örökölte a nagyvitorlát és a baumot is.
Nem titkoltan a Kékszalag kihívójának épült, sebességpotenciálja alapján az idei verseny egyik esélyese. A már ismert és bizonyított Nautic 12 Racer továbbfejlesztett, meghosszabbított karbon változatával a címvédő Lisát szeretné Soponyai Géza és csapata letaszítani a klasszikus hajók trónjáról. Egy bő hónap és kiderül, sikerül-e.
Egy ilyen hajó megítélésekor nem számít a kényelem, a praktikum, sőt gyakorlatilag semmi sem számít. Egyetlen dolog fontos: a teljesítmény.

A hajó belsejéről - szokásunkkal ellentétben - nem készítettünk fényképet. Nem volt miről. Ugyanis teljesen üres. Ez egy tizenhárom méteres hajó, amely dekára, grammra épült. Ahol lehetett, spóroltak az építők az anyaggal, de sehol sem a biztonság rovására.
A hajóra lépve először az tűnik fel, hogy "nagyon egyben van". Hihetetlenül masszív, robosztus. Megkopogtatva szép hangja van, érezni, hogy vékony, de nagyon erős a laminát. Amikor alaposabban szemügyre veszi az ember, feltűnik a gondos, igen aprólékos kidolgozás. A versenyhajóknál szokatlanul szép munka a Nautic műhelyt dicséri. Miután vízre került, néhány óra alatt összeállt a gép. Bekerült az árboc, majd minden apróság a helyére került. Minden stimmelt. A vitorlák bepakolása után előkerült a kis külmotor, és a hajó elindult első útjára.

2005. június 11. 17 óra: felhúzzák a vitorlákat. Szép, arányos a hajó, a hátsó toldás - cirka másfél méterrel lett hosszabb - jót tett neki. 1997-ben megjelent őséhez képest ezen kívül is több kisebb-nagyobb változtatást hajtottak végre az építők. A leginkább szembetűnő a tengeri versenyhajók - például az Open 60-as - mintájára készült két kormánylap. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy egy kormánylap, ha a hajó megdől, rossz szögben merül a vízbe, de két lap esetén a leeoldali a megdőlt hajón is közel függőlegesen állhat, ezért a kisebb felületű lap is igen jó hatásfokkal dolgozhat. Erős szélben a luvoldali kormánylap nincs is vízben. Az első próba alkalmával a megoldás hatásosnak bizonyul, a hajó gyorsan reagál a legkisebb kormánymozdulatra is. Másik érdekesség egy, a tőkesúly első élén végigfutó hínárvágó szerkezet. Ez egy roppant egyszerű darab, ha beválik, nyilván gyorsan elterjed a modern hajókon. Az eredeti alumíniumárboccal szemben természetesen karbonból készült darab került a hajóba. A merevítést rodokkal oldották meg. A rost anyag vagy a karbon jobb lett volna, de itt már közbeszóltak az anyagiak. Mindkét megoldás sokkal többe, a rod többszörösébe került volna. Az árboc és a kötélzet súlya kevesebb mint a fele az alumíniuménak. Az orrsudár is változott, erősebb bekötést kapott. A dekk az eredeti sablonban készült, megmaradt a táncterem méretű cockpit. A szerelvényezés - hála a rengeteg versenytapasztalatnak - egyszerű, minden jól kezelhető. A nagyvitorlabehúzó két lekötése csörlőre kerül, ez némi megszokást igényel, de a rutinos csapatnak ez nem okoz problémát. A fock, a gennaker és a backstag is külön csörlőt kapott, minden a helyén van, a megfelelő szögben áll.

Technikai adatok A hajótest hossza: 13 m Orrsudárral: 16 m Vízvonalhossz: 11 m Legnagyobb szélesség: 4 m Vízvonal legnagyobb szélessége: 2,6 m A hajótest merülése: 0,22 m A hajó mélyjárata: 1,80-2,5 m Vízkiszorítás: 3280 kg Tőkesúly: 1400 kg Tőkesúlyarány: 43,75% Nedvesített felület: 23,55 m2 Árboccsúcsmagasság vízvonal fölött: 20 m Vitorlázat Génua 115%: 40,2 m2 Génua 145%: 51 m2 Grósz: 83,5 m2 Gennaker: 255 m2

A karbonárboc a Pauger műhelyben készült. A veretek Harken, Antal és Lewmar gyártmányok. A szintén Antal csörlők megfelelő méretűek.
Az első rövid próba során a könnyű szélben jól viselkedett: fürgén fordult, meggyőző az iránytartása, érezhetően stabil. A szélességből adódó formastabilitás jóleső jollés érzést kölcsönöz a hajónak. Annak ellenére, hogy jóval könnyebb az eredetinél, ugyanazt az erőt sugározza. A műszerek tanulsága szerint jól cirkál, a nap végére jónak tűnt a sebessége is, annak ellenére, hogy a hajó feneke kissé algás volt. De hogy valójában mire képes, azt majd a Kékszalagon mutatja meg a hajó.
Széles mosoly az arcokon: mindenki elégedett a tapasztaltakkal.

Másnap erősebb szélben tesztelt a csapat. Erről Soponyai Géza számol be.
- Hadd mondjak néhány dolgot az első napról. Felhúztuk a vitorlákat, és hihetetlen érzés volt a korábbihoz képest sokkal nagyobb grósz látványa. Amikor kimentünk, még volt egy kis szél, és folyamatosan azt éreztem, hogy a hajó nem úgy megy, ahogy kellene. Ezt nem lehet az algával magyarázni. Az alga egyébiránt azért telepedett meg a hajón, mert amikor vízre került, nem tudtuk beállítani az árbocot, és a hajó a vízen maradt, amíg a szükséges alkatrész megérkezett. Algagátló nem lesz, a hajót versenyek után kidaruzzuk. Most nem volt idő a lemosásra. Szóval, a két kormány nem állt párhuzamosan, be kellett állítani. Miután ez megtörtént, a hajó jelentősen gyorsult: 3-4 csomós sebességhez képest majdnem két csomóval. Gyakorlatilag "futóművet" állítottunk. Ekkor már érezhető volt, hogy jól megy a hajó.
- Fantasztikus volt számomra, hogy mindenki drukkolt, sokan kérés nélkül is segítettek, segítenek, ami lássuk be, nem szokás manapság. Brencsán Ábeltől nagyon is baráti áron kaptuk meg a Pleasure vitorláját és baumját. Ábel, Litkey Farkas és csapataik végig biztattak, segítették a munkánkat.
- A második nap friss szél fújt, eleinte négyes, majd fokozatosan gyengült. Így sok mindent kipróbálhattunk, reffelve, kis fockal is jó a hajó egyensúlya. Először óvatosan futtatva vitorláztunk, az árboc még nincs teljesen megstrekkelve, de látszott, hogy minden rendben van, ezért kezdtük komolyabban terhelni a cájgot. A hajó tényleg egybe' van, semmi nyekergés, semmi sem engedett el, problémamentes menet volt. Persze sokkal nagyobb szelet is bírnia kell. Másként viselkedik a hajó, mint az elődje, másként viszonyul a hullámokhoz, könnyedén megy. Röviden: nagyon élveztük a vitorlázást.
- El kell mondjam, köszönettel tartozom a klubomnak, az Arcadom Sportegyletnek, az ő támogatásuk meghatározó számomra. Ezért is kereszteltem a hajót Arcadomra. Sokan már Spirit of Pleasure-ként is emlegetik. Nem bánom, valóban úgy gondolom, hogy a legendás Pleasure lelke velünk van az Arcadomon.
Legközelebb négyes-ötös szélben volt alkalmam kipróbálni a hajót. Két sor reff, kis fock. A legutóbbi Kékszalag győztes Lisával vitorláztunk ki a kikötőből. Amit eddig csak sejtettünk, most bizonyossá vált: az Arcadom gyors. Legalább olyan gyors, mint a legeredményesebb klasszikus hajó. Pedig ebben a szélben kicsit kevesen voltunk a hajón.

Szekeres