Túracélpontok
Esztergom
122. Hajó Magazin, 2005. szeptember

Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. A fényes királyi családok, jeles történelmi események, gazdag paloták, régi templomok tablóit kegyetlen csaták öldöklése, tatár és török hordák garázdálkodása, pusztulás, majd újjáépítés váltakozó képei követik.

Macskalépcső

A középkori Esztergom a mai város alatt, a földben nyugszik, s csupán régészeti feltárásokkal közelíthető meg, a régi Esztergom ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült. A török kiűzése utáni új telepesek pedig széthordták a romokat, és új várost építettek a régi helyén. A Várhegy és környéke a jégkor végétől folyamatosan lakott hely volt. Esztergom a kelták majd a rómaiak korában fontos szerepet játszott a környék életében: Solva néven a római limes jelentős tábora és települése állt itt. Országos jelentőségre 972-től emelkedett a település, amikor Géza fejedelem Székesfehérvárról ide helyezte át udvarát. Az általa építtetett palotában született fia, az államalapító Szent István király, akit itt is koronáztak meg 1001-ben. István király alapította az esztergomi Érsekséget, mely a mai napig a magyar katolikus egyház központja.
A királyi központ nagyarányú kiépítése 1180 körül, III. Béla idején indult meg. A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb városa alakult ki. A reményteljes fejlődési korszaknak a tatárjárás vetett véget. Bár a hegytetőn álló várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, mégsem nyerte vissza soha többet addigi országos vezető szerepét. IV. Béla a királyi palotát és a várat az érsekségnek adta, és Budát választotta az ország fővárosául.
A virágzó várost 1543-ban foglalta el a török. A folytonos háborúk által lerombolt, elnéptelenedett településben a 17. század végén indulhatott meg újra az élet. Az érsekség 1820-ban tért viszsza, s kezdte kiépíteni az új egyházi központot.
1920-tól a trianoni békeszerződés értelmében határvárossá vált, és elvesztette eredeti vonzáskörének jelentősebb részét. Csak a hatvanas években kezdett magához térni a település, amikor megkezdődött a műemlékek feltárása, restaurálása.

Vár-hegy
A Vár-hegy a patinás település látnivalókban leggazdagabb része. Északi, nyugati és déli oldalát még ma is 14-15. századi várfalak övezik.
A falakon belül emelt épületeket a délkeleti várkapun lehetett megközelíteni. E felvonóhidas kaput a (részben helyreállított) védőművek erősítették. A várkapu előtti magaslaton a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékművét Vigh Tamás alkotta 1979-ben.
A keleti várfal nagyrésze 1822-ben, az új székesegyház építésekor tűnt el. Középen 8-10 métert legyalultak a hegy tetejéből, s az így kapott földdel és törmelékkel betöltötték a kelet felől húzódó mély völgyet. Egyúttal az egykori várfal vonalában megépítették a kanonoki házak és a papnevelde közötti út megrövidítésére szolgáló alagutat, az úgynevezett. Sötétkaput.

Szent István lovasszobra		A városalapító - arctalan vitéz

Mária mennybevitele főszékesegyház
A bazilika klasszicista épülettömbje, a város jelképe, már messziről jól látható. Hazánk legnagyobb temploma. Kühnel Pál, Packh János és Hild József tervezte. Már 1856-ban felszentelték. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával. A főoltárkép a világ egyik legnagyobb vászonra festett oltárképe (13 x 6,5 méter), Grigoletti alkotása Tizian Assuntájának (Mária mennybevitele) szabad másolata. A kupola alatti két márványszobor Simor János érseket és Pázmány Pétert ábrázolja.
Művészettörténeti szempontból igen figyelemreméltó a déli oldalon nyíló Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz építészet legszebb emléke. 1506-1511 között épült, Bakócz Tamás érsek sírkápolnájaként. Oltárát Andrea Ferucci faragta carrarai márványból. A főhajó másik oldalán van Szent István vértanú-kápolnája. A kupola alatti térből nyílik a Főszékesegyházi Kincstár, a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye. A bazilika altemplomában középkori főpapok síremlékeit találjuk. Az ó-egyiptomi stílusú, kör alakú sírbolt az esztergomi érsekek temetkezési helye. 1991 óta itt nyugszik Mindszenty József hercegprímás is. A kupola párkányán körbefutó erkélyről csodálatos kilátás nyílik a Börzsönyre, a Visegrádi-hegységre, Pilisre, Gerecsére és a ködbe vesző felvidéki hegyekre.

A Bazilika a korábban itt álló Szt. Adalbert templom helyére épült

Középkori királyi palota
A török időkben romba dőlt és ágyúállás céljára földdel betemetett, ily módon részben megmaradt épületegyüttest 1934-től kezdték feltárni. A helyreállított helyiségek közül különös figyelmet érdemel Magyarország legrégibb lakószobája, amelyben Mátyás király felesége, Beatrix lakott, valamint Vitéz Jánosnak az Erények című freskóával díszített dolgozószobája, és a kora gótikus várkápolna. Az egyik teremben találjuk a hajdani Szent Adalbert-székesegyház makettjét és díszkapujának töredékeit.

Víziváros
A Víziváros a Vár-hegy és a Duna közti keskeny parti sávban fekszik. A Berényi Zsigmond és a Pázmány Péter utcában több szép, 18-19. századi műemléket találunk. Jórészt állnak még a régi városfalak is, melyeknek egy-egy szakasza a Veprech-torony és a József Attila tér sarkán levő Mattyasovszky-bástya között tekinthető meg.
Itt található az ország legrégibb és egyben a vidék egyik leggazdagabb könyvtára a Főszékesegyházi Könyvtár. Késő klasszicista stílusú épületét Hild József tervei szerint emelték 1853-ban. Az Árpád-kortól folyamatosan fejlődő gyűjtemény jelentős kódex- és ősnyomtatvány-anyagot tartalmaz.

Az esztergomi hajóállomás

Szent Tamás-hegy
A Szent Tamás-hegy a város másik magaslati pontja, teteje csaknem egy szintben van a Vár-heggyel. Névadója az 1173-ban szentté avatott Becket Tamás canterburyi érsek. Itt található a Szent István-kápolna, a Vízügyi Múzeum, a Fürdő Szálló és a Szent Tamás Kálvária kápolna. Ez utóbbit Benyovszky János címzetes püspök építtette 1823-ban a városért hősi halált halt katonák emlékezetére. A kápolna előtti Kálvária-szoborcsoport és a hat stáció némelyike még a 18. századból való. Gyönyörű kilátás nyílik innen a városra és környékére.

Belváros
A Szent Tamás-hegytől délre található a belváros. Míg a vár és a körzete főként egyházi központnak számított évszázadokon át, a polgárváros itt, a mai Belváros területén alakult ki. Itt található többek között a régi Takarékpénztár, a Városháza, a Szentháromság-szobor, vagy a régi Vármegyeháza. Ezt a szép barokk palotát Mayerhoffer András építette 1747-ben. Kosáríves kapuja, vázákkal díszített, áttört korlátú erkélye a gazdagon keretezett ajtóval figyelemre méltó.
Ebben a városrészben van a Babits Mihály Emlékmúzeum is. Ebben a kis villában töltötte nyarait jeles költőnk 1924-től 1941-ben bekövetkezett haláláig. Vendégei a ház fehérre meszelt falán örökítették meg nevüket. Az emlékmúzeum és az "autogram-fal" ma is az irodalomkedvelők ezreit vonzza évente.
És akinek még kirándulni van kedve a városnézés után az, rövid autózással elérheti Esztergomból Pilismarótot, Dömöst, Visegrádot vagy akár Pilisszentléleket.

Veres Annamária
Forrás: www.esztergom.lap.hu, www.esztergom.hu,
Panoráma nagyútikönyvek:
Magyarország
Fotó: Balogh Judit