Túracélpont
Vác
124. Hajó Magazin, 2005. november

Hazánk egyik legrégibb városa. Előnyös földrajzi fekvése, kedvező természeti adottságai már a Honfoglalás idejében alkalmassá tették a letelepedésre. Először az 1075-ös garamszentbenedeki oklevélben említik mint Wac civitas-t.

A váci püspökség alapítását a történészek egybehangzóan első királyunknak tulajdonítják. Székesegyháza az alapító életében már nem készült el. Az első püspöki templomot fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az 1074-ben lezajlott győztes mogyoródi csata után. A templom a mai Géza király téren állott a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt. Ez volt a város magja, melyet erődítéssel, sáncokkal vettek körül. Ezt a városközpontot a tatárok lerombolták. A település a 18. század második felére, az 1770-es évekre épült újjá, zömmel középkori alapokra.
Vác ma dinamikusan fejlődő kisváros, fejlett intézményhálózattal, aktív közélettel, látványosan megújuló történelmi épületállománnyal. Barokk főtere, kiépített Duna-partja, műemlékei és múzeumai vonzó turisztikai és idegenforgalmi célponttá teszik. A város a vízi és a kerékpáros turizmus potenciális fellegvára.

A Piarista templom műemlék épület

A város főbb nevezetességei
A Diadalív vagy más néven a Kőkapu az országban egyedülálló építmény. A kora klasszicista diadalívet Migazzi püspök építtette 1764-ben Isidore Canevale építész tervei szerint Mária Terézia fogadására, az akkori Püspök-Vác határában.

Püspöki székesegyház
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt késő barokk, 1760-ban Pilgram tervei alapján elkezdett templomot Isidore Canevale tervei szerint fejezték be kora klasszicista stílusban 1761-1770 között, Oswald Gáspár vezetésével. Vác legmonumentálisabb épülete a székesegyház. Püspöki templomként funkcionál már az ötödik a püspökség megalapítása óta. A katedrális tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. Az elkészült alapokra az őt követő Migazzi püspök - a Canevale által megálmodott - francia klasszicizáló székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai.
A főoltárkép 1774-ben készült, és Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a Visitatiót ábrázolja. Maulbertsch alkotása, akárcsak kupolafreskó, amely az 1770-71-ben készült a Szentháromság diadalát jeleníti meg.
A reneszánsz bábos szentélykorlátjába az egykori székesegyház korlátjának eredeti darabjait is beépítették. A mellékoltárok és a padok barokk stílusban készültek 1775 körül. A templom alatt, annak teljes hosszában altemplom húzódik, amely három részre osztva püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helye.

	A Gombás-patak hídjának egy szobra

A fehérek templom
A domonkosok fehér ruhájáról kapta a evét a barokk stílusú templom. A Győzelemről nevezett Szűz Mária-templom építése a Rákóczi-szabadságharc miatt húzódott 1699-től 1755-ig. Rokokó berendezése 1760-1770 között készült. Az egyhajós barokk templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a főtér hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban jóval gazdagabbak. A templom kriptájában bukkantak a régészek az egyedülálló barokk kori temetkezési lelet-együttesre, melyet a tér egy pincéjében állítanak ki.

A ferences templom
A Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom a ferences barátoké volt. A rendházzal együtt 1721-1761 között épült barokk stílusban. Fő ékessége a díszes, kora rokokó háromszintes fa főoltár. Vác legrégibb fennálló templomának berendezése - a fő- és mellékoltárok, a szószék és az orgona - a 18. században készültek, barokk stílusban.

A Siketnémák Országos Intézete
Két középkori lakóház felhasználásával püspöki palotának épült 1731-1741 között. Később az angolkisasszonyok zárdája lett, majd katonai objektumként használták. A tér látványát alapvetően meghatározó hatalmas barokk épületet a 19. században többször is bővítették, a homlokzatát 1902-ben átalakították. 1802-ben Chazár András alapította meg itt az ország első siketnéma intézetét.

A Siketnémák Intézetének épülete

A kálvária
Vác kertvárosi részében található a barokk kálvária várszerű épülete. A zarándokhely 1726-1738 között épült, a remetelakból, a gyülekezőkápolnából és a kálváriából áll. A hazai kálváriaépítészet egyik előfutára volt.
A Gombás-patak hídja az egyetlen, ma is látható barokk híd hazánkban. 1753-1758 között Althan Mihály Károly püspök építtette Oracsek Ignác tervei szerint, a híd szobrai pedig Bechert József alkotásai.
Az erdő, ahová a Gombás-patak érkezik, nagyon kicsi, és ebben rejlik a legnagyobb veszélyeztetettsége. A Duna szennyezettsége is erősen rányomja a bélyegét a természetes élővilágra. Mindezek ellenére a természetes vegetáció néhol kifejezetten őserdei állapotú és igen változatos (fövenyek, magaskórós társulások, nádasszegélyek stb.). Ennek természetesen nagy jelentősége van az itt élő állatok sokféleségében, hiszen a változatos növényzet rengeteg élőhelyet képez. Nagyszerű hely hosszabb kirándulásokra, sétákra.

Veres Annamária
Forrás: www.vac.hu
Dercsényi Dezső: Pest Megye Műemlékei
Fotó: Balogh Judit