Túracélpontok
Ráckeve
126. Hajó Magazin, 2006. január

Ráckeve elődje az először 1211-ben említett Szent Ábrahám telke nevű falu volt. Albert király veresége után az al-dunai Kevi városba többségében szerbek érkeztek, főleg kereskedők, akik a török elől menekülve itt, a Csepel-szigeten telepedtek meg. Magukkal hozták városi kiváltságaikat, így a város hirtelen gyors fejlődésnek indult. A várost ekkor kezdték Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-Keve (rác, mint szerb) nevet kapta. A város virágzása Mátyás király uralkodásának idejére tehető: több szép templom, módos, kőből épült polgárház jelezte a gazdagságot. A tizenötéves háborúban elpusztult a város, újjátelepítésére 1605-ben került sor. A sziget 1622-től Esterházy Pál, majd Savoyai Jenő tulajdonába jutott. Az utóbbi építtette fel 1702-től pompás új ráckevei kastélyát az 1684-1686-os hadieseményekben teljesen elpusztult település mellett. Ráckeve régi fényét, városi jogait nem nyerte vissza, viszont a telepítések révén német lakói is lettek. Szerb jellege egyre halványult, majd a 19. század végére eltűnt. Városiasodása és idegenforgalmának kibontakozása az utóbbi évtizedekben vett igazán lendületet.

A városháza		Református templom a Dunaparton

15. századi épület, ma galéria		Szerb emlék a Viola utcai gótikus épületegyüttes

Kossuth Lajos utcai kereskedőházak
A Kossuth Lajos utcában több értékes történelmi emléket, illetve építészeti elemet és részletet hordozó épületet érdemes szemügyre venni. Az egykori kereskedőházak tágas pincéi is élményt nyújtanak.
Az utcában áll a városi művelődési ház, a református templom, a gimnázium, és látható az utcáról a valójában a Hősök terén álló városháza is. Az utca elején különösen sok a középkori pincéket, épületrészeket magába foglaló ház. Rögtön az 1. szám alatt 15-16. századi, késő gótikus, kora reneszánsz kereskedőház áll, amelynek pincéje is gótikus. A ház ma vendéglő.

Savoyai-kastély (Kossuth Lajos utca 95.)
Johann Lucas Hildebrandt tervei szerint építette fel 1720-ra Mayerhoffer András. Tervezőjét olasz- és francia-barokk előképek inspirálhatták. A klasszicizáló kupola az 1814-es tűzvész után készült. A tájban nagyszerűen elhelyezett épület főhomlokzata a Dunára, a termekből hajdan a sziget tágas mezőire nyílt a kilátás. A stukkókkal ékesített, reprezentatív termeket - a Szépművészeti Múzeum jóvoltából - neves barokk festők táblaképei díszítik. A kupolateremben és a társalgóban az elbontott Nemzeti Színház pompás csillárjai függnek. Az épület pincéjében hangulatos étterem található.
Az U alaprajzú épület tengelyében a kupolával fedett, nyolcszögletű díszterem áll. Udvari homlokzatának timpanonjában oroszlánok tartják a Savoyaiak koronás címerét. A díszudvarra hatalmas öreg fák vetnek árnyat, s a park is gondozott.

Savoyai-kastély, ma szálloda

Szerb porta (Viola utca 1.)
Kosáríves, kőkeretes, rácsos kapuja 1768-ból való. Mellette kőkereszt áll. Az udvaron találjuk a szerb plébániaházat, a részben középkori iskolaházat, hátul a harangozó házát. Az udvar közepén emelkedik a gótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom, hazánk egyetlen középkori szerb temploma.
A szerb ortodox templom 1487-ben épült gótikus stílusban. A két oldalkápolna a 16. század elejéről való, amint a felül barokk (1758-ra befejezett), különálló harangtorony alsó része is. A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. Korábbi festése felett a ma, látható réteg 1765 és 1771-ből való. A bizánci hatású festés pontos ikonográfiai programot követett. A déli hajófalon Jézus születése, az északin Krisztus szenvedése kísérhető nyomon. A szentélyt a feltámadó és mennybeszálló Krisztus díszíti. Nyugati falán a világ feletti ítélkezés jeleneteit láthatjuk.
A Szent Kozma és Damján kápolnában a freskók Mária megkoronázását és a gyermek Krisztust ábrázolják. A Keresztelő Szent János kápolna falát Krisztus életének jelenetei és szentek alakjai díszítik. A szentélyt a hívektől elválasztó ikonosztáz rokokó fafaragásával és ikonjával a 18. században készült (képeit Theodorosz Szimo, a balkáni moschopiliszi festőcsoport egyik tagja készítette). A trónusikonok 1746-ból valók. A középkori eredetű freskókat a szintén moschopiliszi származású Grundtovits Teodor és tanítványai színezték újra 1771-ben. Ez az épületegyüttes a város egyik legjelentősebb műemléke.

A zseniális fotográfusnak állandó kiállítással adózik a város, Kertész legjobb munkái láthatók itt

Peregi Parkerdő
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő, mintegy tizenkét hektáros természetvédelmi terület a Ráckeve Duna-ág mellett, a Kiskunlacházára tartó út baloldalán húzódik. Védettségét régészeti és természeti értéke indokolja. A Peregi-erdő elnevezését arról a - Bereknek vagy Peregnek nevezett - középkori faluról kapta, amely egykor a területen állt. Az egykori települést a Duna több alkalommal elmosta, ezért lakói elköltöztek innen. A régészek által feltárt hajdani templom és temető maradványai azonban máig őrzik a hajdan itt élők emlékét.
Az erdő természeti értékét - a hetvenes évek végén telepített nyárfák mellett - a nemesebb fafajták adják: a platánok, a hársfák, a kőris- és szilfák. Legértékesebb része az erdőnek a szelídgesztenyés és vörösfenyves. A fiatal erdő növény-, és állattársulásainak kialakulása még nem fejeződött be, de már ma is értékes rovar-, valamint énekesmadár fajok élnek a területen.

Veres Annamária
Fotó: Balogh Judit
Forrás: dr. Czellár Katalin - dr. Somorjai Ferenc:
Magyarország,
www.vendegvaro.hu, www.rackeve.hu.