Túracélpontok
Paks
129. Hajó Magazin, 2006. április

A város hajdan királyi birtok volt, nevét először 1333-ban említették. Szerepe a 15. században nőtt meg, amikor a királyi udvarban jelentős tisztségeket betöltő Paksy család kapta adományul. Paksy László Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája; Paksy János pedig - aki a mohácsi csatában esett el - II. Lajos udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt.

A török időkben birtokosai, és a 15. század elején épített ferences kolostor lakói egyaránt elhagyták a települést, a szultáni csapatok pedig bevették magukat a mai Anna utca környékén épített palánkvár falai közé, s onnan támadták a környező falvakat. A felszabadító hadjáratok után elnéptelenedett a falu. A Rákóczi-szabadságharc, majd a járványok miatt csak lassan népesedett be ismét a terület.
A 18. század jelentős változásokat hozott Paks életébe. Az 1720-as évektől főként a délnyugat németországi tartományokból német telepesek, északról zsidók érkeztek, Paks 1730-tól már mezőváros és 1735-ben itt alakult meg a megye első zsidó hitközsége. A kereskedelem az ő kezükben volt, s a német iparosoknak köszönhetően gyorsan fellendült a kézművesség is. Ennek az időszaknak az emlékét őrzik a polgári jólétet idéző klasszicista házak, amelyek főként az Anna utcában találhatóak. Itt jellegzetes óvárosi hangulat uralkodik.
Az óváros központjában a város főterén, több szép kúria épült érdemes egy nagy séta keretében megnézni őket. A tértől nem messze található a Duna-parti sétány a százéves, védett gesztenyefáival, mely a város egyik büszkesége. A település gazdasági életében mindig nagy szerepe volt a Dunához kötődő halászatnak, és a mezőgazdaságnak. A település több pontjáról is szép kilátás nyílik a folyóra, amelynek partján kellemes, romantikus sétákat tehetünk. Itt találjuk a híres paksi bárkát, ahol friss halat vásárolhatunk. A gyalogtúra közben kulturális látnivalók iránt érdeklődőknek érdemes felkeresni a klasszicista épületben működő Városi Múzeumot, a hajdani Cseh-Vigyázó-kúriát, valamint a Paksi Képtárat, ahol a kortárs művészek képeiben egyaránt gyönyörködhetnek. A térről jól látható a bazársor, mely 1860 körül épült.
Igazi látványosság a Makovecz Imre tervei alapján épült Szentlélek-templom. A 20. század építészetének kiemelkedő alkotása.

Atomerőmű
Az újkori Paksot az atomerőmű tette híressé. Ha a Tolnai úton át a 6-os főútra kanyarodunk, és déli irányban hagyjuk el a várost, már messziről meglátjuk az atomerőmű blokkjait.
Első egységét 1982 végén kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra, majd 1987-ig még további három blokkal bővítették. A paksi reaktorblokkok a nukleáris biztonság szempontjából megfelelnek az egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak.
Az erőmű beépített teljesítménye 1,84 millió kilowatt. Alaperőműként üzemel, azaz a szigorú biztonsági előírások korlátai között folyamatosan a lehető legnagyobb kihasználtsággal működtetik.
Az atomerőmű Látogató Központját évente tízezrek keresik fel. Itt nemcsak a nukleáris energia alkalmazásával, eszközeivel ismerkedhetnek meg, hanem a környék néprajzi, helytörténeti, természeti értékeivel is.

Lussonium - római kori romkert
A mai Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a 19. század óta ismert római lelőhely, ahol az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Lussonium római kori katonai tábor volt. Ennek a tábornak a területén alakították ki a megye első, a római kort bemutató romkertjét. Az eddigi ásatások során a későrómai erőd kiterjedését és védműrendszerét sikerült tisztázni.
Az előkerült leletek alapján (ezeket a Városi Múzeumban állítják ki) valószínűsíthető, hogy a korábbi segédcsapatok palánktábora is ezen a helyen állt. A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, és a két déli kaputorony közül a keleti torony alapozása. Az erőd északi falának belső oldalán több helyiségből álló, déli oldalon faoszlopokkal ellátott portikuszos épületsor, minden valószínűség szerint kaszárnyaépület helyezkedett el. A déli kaputoronytól néhány méterre északra állt egy torony, melynek megépítésére a későrómai korban került sor, mikor az erőd és kaputornya már nem volt használatban. A lussoniumi katonai táborhoz tartozó, tábor körüli település szisztematikus feltárása 1998-ban kezdődött. Az ásatások során az i. sz. 1. század második felében épült egyszerű, félig földbe mélyített fa illetve agyagfalú építmények, valamint a 3-4. században emelt kőépületek maradványai kerültek felszínre. A Bottyán-sánctól nyugatra elhelyezkedő dombon 1996-ban 3-4. századi, minden bizonnyal a vicushoz tartozó település maradványai - szemétgödrök, vízgyűjtő medence, kőalapozású, portikuszos ház - kerültek elő. A római erőd déli kapuját, az ettől északra lévő barakképületet és a későrómai kiserődöt 2003-ban állították helyre, és még ugyanabban az évben megnyitották a romkertet.

Városi Múzeum
Az 1753-ban épült egykori ferences kolostor - Cseh-Vigyázó vagy Mádi Kovács-kúria - épületében 1994-ben hozták létre a Városi Múzeumot a régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti emlékek megőrzésére.
A 18. századi pincében berendezett kőtárban a római kortól a barokk korig, vagyis a 3. századtól a 19. századig "utazhat" a látogató. Az állandó kiállítás Paks története az őskortól a 20. század elejéig címmel helytörténeti anyagot dolgoz fel. Kiemelkedik a gyűjteményből a lussoniumi (dunakömlődi) római erőd feltárásából származó régészeti leletkincs, de Paks város történetének tárgyi és írásos emlékei is helyet kapnak itt.
Pákolitz István paksi születésű költő halála után a múzeum tulajdonába került berendezési tárgyaiból, irataiból és a könyvtárából emlékszobát alakítottak ki.
Külön épületben helyezték el a Kismesterségek című kiállítást, ahol egy eredeti kovácsműhely is látható.
Az állandó kiállítások mellett a főépületben rendszeresen tartanak időszaki tárlatokat. A múzeumot a mozgáskorlátozottak is tudják látogatni.

Kálváriakápolna
A Kálvária utca vezet a temetőhöz, ahol jellegzetes, fatornyos kápolna áll. A klasszicista Szent Kereszt kálváriakápolnát 1815-ben építették.

Erzsébet Szálló
A Szent István teret az Erzsébet Szálló tekintélyes, 1844-ben épített jellegzetesen klasszicista, emeletes tömbje uralja. A magyar klasszicista kaszinók és szállodák értékes műemléke ma galéria.

Szeniczey-ház
Az egykori Szeniczey-ház (később Neumann kékfestő háza) barokk eredetű épület, a 18. században épült. Eklektikus stílusban a 19. század első felében alakították át. Deák Ferenc többször is megszállt itt.

Rendezvények, kirándulás
Kulturális rendezvények tekintetében kiemelkedik a májusban megrendezésre kerülő Duna-part kupa kerékpárverseny, a Nemzetközi blues, jazz, rock és gasztronómiai fesztivál júniusban, a Tavaszi Fesztivál eseményei Pünkösdkor, a Duna-parti Családi Napok programjai augusztusban, a Szüreti Nap programja szeptemberben, a lovasnap, a Paksi amatőr Pop Rock Jazz Fesztivál és a Streetball találkozó.
A Duna-parti városban a látogató megtekintheti a pleisztocén löszfalat, mely több millió év alatt formálódott hatvan méter magasra. A löszfal az elmúlt kétmillió év éghajlat-történetének valóságos képeskönyve, geológiai látnivalója. A folyóra szép kilátás nyílik a Rókus kápolnától, és a Gárdonyi kilátóról.
A Paks északi részén lévő Imsósi erdő ideális helyszint biztosít kirándulásra, túrázásra a természet kedvelőinek.

Forrás: www.vendegvaro.hu, www.paks.hu
Veres Annamária
Fotó: Szekeres