Túracélpontok
Baja
131. Hajó Magazin, 2006. június

Baja a magyarországi Dunaszakasz egyik legjellegzetesebb vízi városa. Nevének eredete máig vitatott: az egyik felfogás szerint a török eredetű Baj személynév kicsinyítő képzős alakját őrizte meg, míg egy másik álláspont szerint a Baja családtól származik. 1323-ban már Bayaként jelölik.



Kedvező földrajzi helyzete miatt a terület, a vaskort kivéve, úgyszólván folyamatosan lakott volt. A honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhellyé vált. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel.
A 18-19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági, valamint kulturális központjává nőtt.
A halászatnak, a halkereskedésnek, a hálókötésnek, a bográcskészítésnek évszázados hagyománya van Baján. Napjainkban a bajaiak Európa halevő rekorderei az évi 66 kilogrammos egy főre jutó mennyiséggel. Ebből a városból a híres-nevezetes bajai halászlé megízlelése nélkül nem szabad elmenni. Ez része a város varázsának, hiszen ma is a hajdani halászlegények receptje szerint készül, tésztával. Ezen kívül, a Guiness-rekordként is jegyzett, halászléfőző-népünnepély évek óta a világ minden részéről sok embert csalogat a városba. Időpontja: július második szombatja.

Duna-híd
Az 1906-1908 között épült híd volt Bács-Bodrog megye első Duna-hídja, valamint Budapesttől délre az első vasúti híd. A hétnyílású, keszon alapozású híd medernyílásai 100 méteresek voltak, és alakjuk megegyezett a Feketeházy János eszméje szerint épített más hidakkal (Szolnok, Komárom, Esztergom). A II. világháború alatt, 1944 őszén elpusztították, de mivel újjáépítése sürgős volt, már 1945-ben elkezdődött és 1950 decemberében másodszor is átadták a közös üzemű hidat. Azóta többször átépítették. A legutóbbi, 1998-99-es átalakítás során különválasztották a vasúti és a közúti forgalmat, sőt önálló sávon haladhatnak a kerékpárosok is
.


Városháza
(Szentháromság tér 1.)
Az 1760-ban emelt egykori Grassalkovich-palota mai neoreneszánsz homlokzatát az 1896-1898 között történt átépítés során kapta. Dísztermének freskóit Szurcsik János festette 1978-ban.

Duna Hotel
(Szentháromság tér 6.)
A Sugovica partján álló szállodát Deutsch Ignácz építette 1860 és 70 között részben szecessziós stílusban, sokáig Nemzeti Szálloda néven üzemelt. A nagy tűzvész elkerülte, és az 1956-os nagy árvíz sem érintette.
A szálloda déli szárnyában egy háromszáz fős színházterem volt. Az 1928. április 9-én, húsvéthétfőn Bartók Béla által adott koncerten több mint négyszáz ember zsúfolódott be ide. A következő tizenkét esztendőben a zenei és színházi élet nagyságai léptek fel ezen a színpadon. Napjainkban a volt színházterem helyén különterem és konyha van. Az épület felújítása folyamatos.

Görögkeleti templom
(Táncsics M. u. 21.)
A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi. A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia. A templom előtt Joakim Vujic bajai születésű drámaíró mellszobra látható.



Római katolikus
ferences templom
(Bartók B. u. 1.)
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728 és 1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, végül a mai arculatát 1928-29-ben kapta meg.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. A rendház falán tábla jelzi, hogy Martinovics Ignác 1773-ban itt tett szerzetesi fogadalmat.

Zsinagóga
(Munkácsy M. u. 9.)
A zsinagóga 1845-ben épült, késő klasszicista stílusban, Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, belső terét a kétoldalt húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső, nagy belmagasságú tér fölött festett, boltozatos mennyezet van. A bejárattal szembeni fal középpontjában áll a frigyszekrény, amely felett a füstfelhőből előtörő mózesi könyvtáblák láthatók. 1985 óta az Ady Endre Városi Könyvtár otthona.



Éber Emlékház
(Jókai u. 19.)
Az emlékházban három képzőművész, id. Éber Sándor és gyermekei: Sándor és Anna alkotásai láthatók. A festményeken, rajzokon, szobrokon kívül ez a ház őrzi az Éber család által gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumokat, és a bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is.

Türr István Múzeum
(Deák F. u. 1.)
A múzeumot 1935-ben hozta létre a város az egykori takarékpénztár épületében, amely ma is ebben a városképi jelentőségű, részben klasszicista, részben szecessziós stílusú épületben működik.
Sokoldalú, gazdag gyűjteményében legnagyobb súllyal régészeti és néprajzi tárgyak szerepelnek. Gyarapodásához nagyban hozzájárult a múzeum utolsó névadójának, a bajai születésű Türr István (1825-1908) tábornok hagyatéka.
Türr István az olaszországi egység megteremtéséért Garibaldi oldalán harcolt. A magyar szabadságharcban nem vett részt, de a kiegyezés után jelentős szerepet játszott Bácska mezőgazdasági életének fellendítésében. Nevéhez fűződik a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás elkészítése. Türr István kezdte meg a Panama-csatorna és a Korinthoszi-csatorna építését is.
A múzeum Roosevelt téri kiállítótermében állandó kiállítás látható Baja 300 éve város címmel. A Néprajzi csoportok Baja környékén című állandó kiállításon magyar, német, bunyevác népviseleteket, használati tárgyakat, bútorokat és fotográfiákat mutatnak be. Ebben a múzeumban van dr. Solymos Ede néprajzkutató több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként a világ egyik legnagyobb halászati gyűjteménye is.

Nagy István Képtár
(Arany J. u. 1.)
Az 1820 körül emelt, klasszicista stílusú Vojnich-kúria egy ideig a Rudnay Gyula által 1946-ban alapított Bajai Művésztelep otthona volt. 1985-től Nagy István (1873-1937) festő- és Telcs Ede szobrászművész hagyatékát, valamint az Oltványi-gyűjteményt helyezték el benne. Az épület előtt Nagy István mellszobra Varga Imre alkotása.

Bunyevác Tájház
(Pandúr u. 51. b.)
A tájházban a török hódoltság után Észak-Bácskába vándorolt katolikus horvát népességnek, a bunyevácoknak a 20. század eleji lakáskultúráját, tárgyi emlékeit mutatják be. A kiállítóhelyet Baja Városi Tanácsa 1979-ben létesítette a Délszláv Szövetség támogatásával. Berendezése a bajai Türr István Múzeum néprajzi gyűjteményének része.

Forrás: www.baja.hu,
Czellár-Somorjai: Magyarország
Veres Annamária
Fotó: Szekeres László