Túracélpontok
Szeged

1183-ban szerepel a város neve először oklevélben Cigeddin-ként. A név eredete vitatott. Az egyik felfogás szerint személynévből keletkezett, más vélemény szerint a szeg (sarok, kiszögellés) szónak -d helynévképzővel ellátott alakja. Ez utóbbin a város szegletet formáló fekvése értendő a Tisza nagy kanyarja mentén.

A tatárjárást követően a település az elpusztított csongrádi földvár szerepét is átvette, ekkor kapta városi rangját, és ekkor épült téglavára is. 1522-ben Szeged már az ország egyik legnépesebb városa volt. Az 1879. március 12-i árvíz után az 5458 házból csak 265 maradt meg. 1880-ban Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú új város épült. 1937-ben Szent-Györgyi Albert biokémikus professzor Nobel-díjával világhírt szerzett a városnak.

Dóm tér
Valamikor itt volt a történelmi városmag. Szeged magja a 19. századig a földsánccal és vizesárokkal védett Palánk városrész volt. A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal.
A Dóm tér szépsége és akusztikai adottságai révén szinte kínálkozik monumentális rendezvények, szabadtéri játékok megtartására. A tér körülépítésének ötletével egy időben Gemier jeles tanítványa, Hont Ferenc vetette fel a szabadtéri tömegszínjátszás gondolatát. Vele ellentétben a város országgyűlési képviselője, Klebelsbert Kunó kultuszminiszter a salzburgi játékok mintájára népies és művészi passiójátékok megrendezésére helyezte a hangsúlyt. Az 1931-ben, azután 1933-1939 között megrendezett játékok a két világháború közötti magyar színjátszás kimagasló eseményei voltak. A város szélesebb repertoárral 1959-ben újította fel a szabadtéri játékokat. Nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásai, a dráma, opera- és táncművészet remekei s nemzetközi sikerdarabok szerepelnek nyaranta a műsoron.

Fogadalmi templom, dóm
A dóm a városkép egyik legjellemzőbb eleme, hazánk negyedik legnagyobb temploma. A templom első terveit Schulek Frigyes készítette, aki a párizsi Sacre-Coeur-höz hasonlóan ezt a templomot is fehér terméskőből akarta felépíteni. A város vezetősége - sokallva a költségeket - a terveket Foerk Ernővel módosíttatta, aki inkább a lombardiai téglaarchitektúrához vonzódott. Építése 1913-ban kezdődött, de az I. világháború félbeszakította. A tornyok addig elért magasságát a Szózat sorai jelzik, melyeket 1923-ban, az építkezés folytatásakor helyeztek el. Végül a templomot 1930. október 24-én szentelték fel. A külsejét díszítő domborművek az ősfoglalkozásokat ábrázolják. A két - jelképes díszítésű - oldalbejárat közül a nyugati a háború, a keleti a béke kapuja. A nyugati torony oldalához támaszkodó Szent Antal-kút, Erdey Dezső munkája. A dóm altemploma a Somogyi Könyvtár felőli oldalon, a nyugati torony mellett nyílik. Innen folyosó vezet a kereszthajó alatti sírokhoz, illetve a kupola tengelyében levő kápolnához. A folyosón fényképek mutatják be a templom építésének fázisait, rövid leírások méltatják az itt nyugvók érdemeit.

Dömötör torony (Dóm tér)
A város legrégibb műemléke: alsó, román stílusú része 12. századi, felső, kora gótikus emeletei a 13. századból valók. Az 1931-es újjáépítés óta Aba-Novák Vilmos falképei díszítik. A művész ezzel az alkotásával elnyerte 1932-ben a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét. Amikor a Fogadalmi templom építése előtt a helyét készítették elő, az egykori Szent Dömötör-templom barokk tornyának bontásakor került napvilágra a Dömötör-torony. Helyreállításakor, 1931-ben falába ajtót vágtak, belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává képezték ki. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégibb szobrászati emlékét, a 12. századi kőbárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia szimbólumaival.

Új Zsinagóga (Gutenberg utca 13.)
Az új Zsinagógát 1900-1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. Legsikerültebb alkotása a szegedi, ez hazánk második legnagyobb zsidó temploma. Szerkezeti jellegzetességei Löw Immánuel főrabbi nevéhez fűződnek. A mór-szecessziós stílusú épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők. Mégsem zavaró a stíluskeveredés, mivel egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája.

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupola 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A világtájak felé irányuló fődongák mennyezetén a megfelelő napszaki imák olvashatók héberül. A főbejárat fölötti legszebb ablakcsoport a történeti visszaemlékezés ablaka. Közepét a régi és az új zsinagóga képei díszítik. A régi épület bal sarkához festett csónak, az árvízre emlékeztet. Az előcsarnok márványtábláival és a két fekete kőkoporsóval a koncentrációs táborok áldozatainak állítottak emléket. A zsinagóga kitűnő akusztikájának köszönhetően Szeged egyik koncertterme is.

Reök-palota (Tisza Lajos körút 56.)
Az 1907-ben épült szecessziós palotát Magyar Ede, Reök István vízügyi mérnök, Munkácsy Mihály unokaöccse számára tervezte. A kovácsoltvas díszeket Fekete Pál szegedi mester készítette. Magyar Ede Európa nagy művészeti centrumaiban szerzett élményanyagának felhasználásával tervezte meg a házat, amely egyedülálló hazánkban, sőt Európában is kuriózumnak számít. A homlokzaton alkalmazott stilizált növényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik, melynek orsóterébe pillantva csupa kinyílt virág látható.

Pick Szalámi és Szegedi Paprika múzeum
(Felső-Tiszapart 10.)
A Pick Szeged ZRt. kezelésében lévő gyűjtemény a világhírű szegedi szalámi gyártásának történetét mutatja be. A teljes munkafolyamatot szemléltető kiállításon látható a hagyományos anyag-előkészítésben használt ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltőgép is.

Vármúzeum, kőtár (Stefánia sétány)
A szegedi várat 1882-ben lebontották. Egyetlen megmaradt részét, a hajdani Mária Terézia-kaput 1951-ben restaurálták, majd itt helyezték el a várostörténeti kiállítást.
A vármaradvány mellett létesített kőtárban kaptak helyet a vár bontása során előkerült legszebb román, gótikus, reneszánsz és barokk faragványok. A gyűjtemény számos darabja - Esztergom, Pécs, Székesfehérvár egykorú építőművészeti emlékeivel egyenrangú - bizonyítja Szeged kivételes szerepét az Alföld középkori művelődésében.

Forrás: www.szeged.hu,
www.vendegvaro.hu
Fotó: Balogh Judit
Veres Annamária