Teszt
Tango 780 family
15. Hajó Magazin, 1995. július

Svert-kieler. Praktikus jószág, különösen a mi alacsony vizű Balatonunkon. Hogy jó-e, az most kiderül. Figyelem, túrahajót tesztelünk 7-8-as szélben, ez már-már szemtelenség. Mindenesetre egy valódi (25-ös jolle) után érdekes lesz átülni a se nem jolle, se nem kielerbe. Van a hajónak fix-kieles, és ami még érdekesebb, lift-kieles változata, mely 35 cm merülésű, így akár a Fertő tavon is megfelelő.

A Lengyelországban született, ízig-vérig családi túrahajó svert-kieles változatát volt szerencsénk kipróbálni, a szó szoros értelmében viharos körülmények között. Az évadnyitó napján délután 4 órára volt megbeszélve a randevú Bogláron. A verseny ugye elmaradt, Földvár felé félúton találtunk a Fabatkával egy, még az előző nap elmerült finnt. Míg megérkezett a mentőmotoros, békésen megebédeltünk.
Fújt a szél Bogláron is. Mire odaértünk, Faragó Laciék éppen a reffköteleket fűzték a baumba. Szükség lesz rá. Mint kiderült, a hajó szűzútja előtt áll, így nagyon reméltem, hogy minden működni fog. A legkisebb hiba is végzetes lehet. A hajó orral a part felé állt a kikötő déli partján, második helyen, minden védettség nélkül. Nincs mese, ki kell motorozni legalább az első móló magasságáig. Semmi gond, egy rántás és a kis 4,5 Tomos barátságosan duruzsol, majd elmerül a vízben, az üzemanyag-vezeték megmenti. Na, gondolom, vége a tesztnek, motor nélkül innen sehová. De nem, a motor ismét a helyén, és harmadik rántásra beindul. Egy biztos, a Tomos már jól vizsgázott.
Könnyedén kitolatunk és felhúzzuk a nagyvitorlát. Kettes reff! Nem megy. Miért? Nem látom, így teljes grósszal, fock nélkül vágunk neki. A sima vízen gond nélkül kitakkolunk. A kikötőszáj után kezd kemény lenni a helyzet. Időnként lobog az egész grósz, fekszik a hajó és kitör luvba (mi mást tehetne fock nélkül, amit viszont reff hiányában még egy zsebkendőnyit sem engedek kitekerni). Így nagy nehézségek árán, de távolodunk a kikötőtől, és hál' istennek, tudjuk tartani a magasságunkat is. Mint kiderült, a reffkötelek elindultak a baumról, fölmentek a szemekbe, de nem lettek visszavezetve a baumba, hanem direkt futottak előre az árbochoz. Egy megoldás maradt, Norbertet megkérem, hogy a hátsó élkötélszívbe kösse egy erős kötéllel a kettes reff zsinórját. Meglepően jól működik. (A reff gyári tervek alapján lett kialakítva, amit azóta, épp a szerző javaslatára módosítottak, amely tökéletesen működik. -szerk.) Húzunk olyan kétméternyi fockot, a roll reff is jó. Végre vitorlázunk, 7-8-as szélben a kis svert-kieles szépen mászik föl a hullámokra és egészen jól fut. Fröccsöt szinte nem kapunk, ilyen időben ez nagyon kellemes. Kreutzolgatunk kicsit, a fordulók semmi gondot nem okoznak, a kétsebességes lengyel csörlők jól bírják a terhelést. Leejtés után kiderült a másik hiba, már kreutzban is éreztem, hogy nagy a kormány holtjátéka. Bő szélben ez majdnem végzetesnek bizonyult. Az első hullámról lecsúszva, mint minden hasonló rövid, de kövér hajó, elindult a szél felé. Tudtam, hogy ez következik, számítottam is rá, de a kormány nem volt a kezemben, csak a rúdja. Szépen lefeküdtünk. Riadt arcok, most mi lesz? Végül is lehátszeleztünk, de nagyon kellett figyelni. Egy könnyed halzolás után megint fetrengtünk kicsit, majd be a kikötőbe. Még jó magasan megálltam kilobogtatni, le a grószt. Megpróbáltam leejteni a hajót, de nem sikerült, félszélben megállt, mert nem volt elég sebessége, hogy a vékony svert megindítsa előre, és elkezdett sodródni. Tekertünk egy kis fockot, és éppen elkerülve az egyik mólót, elindultunk a helyünk felé. Így viszont már sok volt a sebességünk. Nagyon fontos, hogy időben kapjuk le a cölöpöket. Odaérünk, jobbról hallom, nincs meg, balról viszont a Norbert megfogta, nagyon hálás vagyok neki, megmarkolom én is, nincs baj, bent vagyunk.
A hajótest kimondottan túrázásra van tervezve, minden ezt szolgálja. A svert-kiel mellett felhúzható kormányt is találunk, így akár 70 cm vízben is nyugodtan horgonyozhatunk. Trélerezéskor az alacsony súlypont problémamentes helyváltoztatást biztosít, egy nagyobb személyautó segítségével. A közel 3 méteres szélesség azonban útvonalengedélyt igényel külföldön, Magyarországon éppen belefér a szabványba. A széles és magas oldalmagasságú hajó a deck alatt különösen tágas teret ad, anélkül, hogy a test vonalának esztétikája különösebb csorbát szenvedne.
A belső tér igazán otthonos, a fa megmunkálása szép és helyenként nagyon ötletes. A szalon szép tágas, az 1,77-es állómagasság rendkívül kellemes. Az orrkabin 1,88 hosszú, ami igazán nem rossz, de aki nagyobbra nőtt, aludhat az achterkabinban, itt 2,26 a maximum. A térképasztal mellé került a mosogatóval egybeépített gázfőző. Kicsit kellemetlen, hogy a mechanikus lábpumpa bent van a járótérben. Az állítható szalonasztal megfelelő méretű, négy ember kényelmesen étkezhet rajta. A WC-mosdó minimális kényelmet nyújt, de van. A rigg megfelelően van méretezve, extraként árbocfektető rendelhető. A roll reff kimondottan jól működött. Eltekintve a kezdeti nehézségektől, a hajó szerelvényezettsége korszerű és praktikus. A főbb kötelek a fedélzeti borítás alatt futnak a fallstopperbe, mögöttük két csörlő segít. A leekocsi kicsit rövid, mert a kokpit alján van elhelyezve. A tengeri méretezésű relingoszlopok és kötelek ebben az időben nagyon jól szolgáltak. A hajó jól kézben tartható, ha nem lötyög a kormány. (Ezt azóta már kijavították.)
Mindent összevetve barátságos túrahajót ismertem meg, amely hősiesen állt helyt az igazán nehéz körülmények között.
A sorozatnak létezik beépített motoros fajtája, illetve versenyváltozata is.

Litkey Farkas

Technikai adatok:
Kabin belmagassága: 1,8 m
Férőhely: 8/6 fő
Hossz: 7,8 m
Szélesség: 2,92 m
Összsúly: 1500 kg
Ballasztsúly: 500 kg
Svertsúly: 150 kg
Tőkesúly: 650 kg
Hardver: Easy Lock
Merülés:
- kiel 1,45 m
- svert-kiel 0,75/1,05 m
- lift-kiel 0,35/1,45 m
Árboc: 10 m
Nagyvitorla: 18 m2
Genua: 12 m2
Fock: 10 m2
Viharfock: 5 m2
Spinnaker: 45 m2
Blister: 35 m2
Nettó ár: 2,6 MFt