Hajóbemutató
Flystar 35
51. Hajó Magazin, 1999. november

Szeptember harmadikán, a Repülő Hollandi bajnokság első napján vitorláztunk a hajóval Földváron. Reggel tízkor volt a randevú a kikötőben, szemerkélő esőben. Hál' istennek, a szél fújt, és Stubits Jánost is sikerült megnyerni, hogy vigye fotósunkat egy kört a hajó körül. Az Isomat Kft. gödi mühelyében készült hajó még bevitorlázás alatt állt, de a test és a szerelvények méretei biztonságot sugároztak, így különösebb kockázatot nem vállaltunk, amikor hárman kihajóztunk a kikötőből. A Galamb-sziget jótékony takarásából kikerülve friss szélben találtuk magunkat.

Csendben pöfögött a tizennyolc lovas motor, amely lehetne egy kicsit nagyobb is. A kikötőből kimotorozva bizony lassúnak találtam a hajót. Igaz, a méretek is megcsalják az embert. A sebességmérőre pillantva megnyugtató öt csomót mutatott a kijelző. Hasonló csapdába estem a szél erejének és az árboc hosszának megítélésekor. Felhúztuk az egész nagyvitorlát, és kitekertük a fockot. Rövid időn belül kiderült, hogy ez bizony sok. Cirkáltunk, mert a hollandisok már versenyeztek, és nem akartunk keresztülvágni a pályán. Jó ötös szél fújt. A félig lobogó nagyvitorla a kiváló árbocnak köszönhetően a pöffökben teljesen kinyitott, és nem húzott semmit. A Flystar 35-ös deckvízzel masszívan szelte a hullámokat. Hat, hat és fél csomóval haladtunk. Fotósunk átszállt a motorosra menet közben, és elkészültek a külső fotók. Éreztem, hogy több van a hajóban. Amikor visszaszállt, lehúztunk egy sor reffet, és így már tartósan hét csomó fölött tudtunk haladni. Elértük a cirkálóbóját és leejtettünk. Kicsit kifújtuk magunkat. Kényelmesen, nem zavarva a mezőnyt, leraumoltunk. Kíváncsi voltam, hogy két sor reffel jobban haladunk-e. Nem gyorsult a hajó, de nem is lassult. Viszont kényelmesebben tudtunk hajózni, még mindig deckvízzel. Gyenge szélben kiemelkedő sebessége lehet a hajónak ezzel a hatalmas árboccal. Felcirkáltunk Tihany alá, és mivel úgy éreztem, többet nem tudok meg a hajóról, leszereltük a nagyvitorlát. Meglepően jó sebességünk maradt egy szál fockkal is. Kreutzban könnyedén elértük az öt csomót, raumban pedig többszőr hat csomó fölé szaladt a kijelző. Az a fock sem igazán nagy, amivel vitorláztunk, de ezzel a tavi árboccal bizony viharban a fockot is reffelni kell majd. Természetesen ez az ára a jó gyenge szeles sebességnek. A két szálinggal és jungstaggal szerelt árboc kiválóan muködött. Versenyre érdemes backstagot felszerelni, mert az achterstaggal túl kell görbíteni az árbocot, és akkor sem feszül meg megfelelően a fock első éle. A nagyvitorla viszont elveszti a formáját. A backstag erre egyszeru megoldást kínál.
A hajó fedélzeti szerelvényei is a tavi kivitelnek megfelelőek. A leekocsi lekerült a kajüttetőről hátra a kormány elé, így könnyen és gyorsan kezelhető a nagyvitorla. A fall- és állítókötelek le vannak burkolva a kajüttetőn, így nem csúszunk le rajtuk. Figyelni kell viszont a panorámaablakra, mert az bizony csúszik. Viszont jó a kilátás a kabinból. A hajó belső berendezése a megszokott Isomat minőséget képviseli. Nem okozott különösebb gondot a gyártónak a nagyobb méret. A hatalmas belső terekben minden kényelmesen elfér. A tulajdonos kivánságának megfelelően az achterkabin egybe van nyitva a szalonnal. A szériahajóban itt egy ajtót találunk. A fuxkabinban a leülést az ágyból kivehető darabbal segítik. A fux előtt egy belülről megközelíthető vitorlatároló szolgál. Természetesen van mosdóval egybeépített WC, konyha és térképasztal is a hajón. Megfelelő mennyiségu kis polcot és szekrényt találunk minden helyiségben.
A cockpit kialakításakor is figyeltek a tervezők, hogy legyen elég hely a pufferek és apróbb szerelékek elhelyezésére. Mindezt esztétikusan és jól áttekinthetően alakították ki.
Különös élvezet egy olyan hajón a horgonyzás, ahol ezt elektromos csörlővel lehet megtenni. Elmarad a horgony kiemelése a kamrából, a kötél-előkészítés, majd a horgony felszedésének és tisztogatásának kényelmetlen muvelete. Mindezt egy gomb lenyomásával el lehet végezni a cockpitból.
A Flystar 35-ös igazi kényelmes túrahajó, kicsit megbolondítva egy hoszszú árboccal. Ebben a kivitelben csak képzett, versenyezni vágyó vitorlázónak ajánlott, mert különben fölösleges pluszköltségeket vesz az ember a nyakába a kényelmetlenségért cserébe. A tengeri kivitel rövidebb árbocával azonban minden túrázni vágyó vitorlázónak jól szolgálhat, lényegesen olcsóbban nyugati versenytársainál.

L. F.

Technikai adatok
Vízvonalhossz: 10,10 m
Szélesség: 365 m
Álló belmagasság: 1,88 m
Merülés: 1,6/0,35-1,70 m
Árboc: 16 m
Tengeri árboc: 13,5 m
Súly: 3800-4800 kg
Tőkesúly: 1200-1600 kg
Nagyvitorla: 44 m2
Fock: 30 m2
Génua: 40 m2
Motor: 20-30 LE
Nettó ár: 13,8 M