Túracélpontok
Siófok
58. Hajó Magazin, 2000. május

Az egyik legismertebb magyar zeneszerző, Kálmán Imre 1882-ben Siófokon született. A város fürdőhellyé válása a komponista születését megelőző évtizedekben kezdődött. A legjelentősebb esemény ebben a folyamatban az, hogy 1861-ben elérte a várost a Budapest-Fiume vasútvonal. Két évre rá elkészült a vasútállomás, így egyre többen ismerték meg Siófok tópartját és selymes fövenyét. A lakosság ebben az időben földműveléssel, állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozott. A vasút felcsillantotta a reményt egy új életforma, a fürdővárosi lét esélyére. Méltán mondhatta Eötvös Károly: "Minden jel oda mutat, hogy Siófok a jövőnek kegyeltje."

A Siófokra települt zsidóság a közlekedés kitágult lehetőségeit kihasználva a község kereskedelmi életét hamarosan magas szintre emelte. A fürdővárossá fejlődésben is számos kereskedelmi szempont érvényesült. A Ferenc József délkeleti vaspálya megépültével egy időben megkezdődött a Sió szabályozása.
A város környéke már az őskorban lakott volt, majd a római korban a déli hadi utak védelme megkövetelte csatlakozó utak, települések építését. Az első században érte el a római hódítás a mai Siófok területét. Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a terület ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építettet és erdőket irtatott ki.
Fuk először 1137-ben szerepel írásban falunévként az adózó helységek között. A Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A XVIII. század folyamán, az itatóspapír elterjedése előtt a finom siófoki homokot porzónak használták.
József nádor 1818-ban a Sárvíz szabályozási munkáival Beszédes Józsefet bízta meg. A vízrendszer sió-balatoni részén végzett munkálatok során a Sió medrét kitisztították, a vízimalmokat rendbe hozták és munkába állították. A Balaton vízszintje ebben az időben egy métert apadt, s ennek következtében ötvenegyezer hold, a Sió-szabályozás eredményeként pedig újabb hatezer hold mezőgazdasági művelésre alkalmas terület alakult ki. Az 1842-ben létrejött Anyavíz-szabályozás Társulat megvette és lebontotta a kiliti malmot és gátját. A vízszint csökkenésével újabb művelésre alkalmas területekhez jutottak.
A Déli Vasút építését rendkívül alacsony vízállásnál kezdték el. Azt hitték, a 88 centiméteres töltés elegendő védelmet nyújt majd, de a következő években a magasabb vízállás többször megrongálta a töltéseket. Így jutott a tó szabályozásában döntő szerephez a Déli Vaspálya Társaság, amely felajánlotta, hogy a kész tervek alapján saját mérnökeivel elvégezteti a szabályozási munkálatokat. A kancellária még ebben az évben (1862) utasítást adott a Sió-zsilip megépítésére, amelyet 1863. október 25-én adtak át. A munkákhoz Türk György kéthelyi mérnök tervei adták az alapokat. A zsilip fő célja, hogy a vízszintet az 1862. december havi legalacsonyabb szinthez mérve, egy méterrel lejjebb szállítsa.
1864-ben átadták az első, korszerű mólokkal épült kikötőt. Egy év múlva az alig kétszáz házat és ezerötszáz telket számláló község országos vásárok tartására kapott engedélyt. Végh Ignác 1878-ban építette meg fürdőházát, amely svájci stílusban, díszes homlokzattal, százszemélyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobákkal és nyolcvan fürdőkabinnal rendelkezett. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdte parcellázni siófoki "apadástelkeit", és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépítése. Jellemző a balatoni táj megejtő szépségére - és a művészek korabeli megbecsülésére -, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt.
1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották a lapátkerekes Kelént, amelyet 1891-ben Barossra kereszteltek át. Ebben az évben elkészült a Helka és az új Kelén is. A társaság több átalakulás után 1955-ben a Mahart része lesz, majd 1990-től Mahart Balatoni Hajózási Kft.-ként tevékenykedik tovább.
Az 1890-es években sorra épülnek a nagy szállodák. 1900-ban lóversenypályát alakítanak ki 1500 személyes lelátóval - sajnos mára megsemmisült -, úszó- és teniszversenyek gazdagítják a nyári programot. A mozgalmas fürdőélet ide csábítja a budapesti művészvilág krémjét. Siófokon pihen Krúdy, Karinthy, Latabár, és a füredi villája felé utazó Jókai is tölt itt napokat.
1948 után Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.
Kálmán Imre helyi kultuszának első megnyilvánulásaként 1955-ben emléktáblát helyeztek el a világhírű zeneszerző szülőházának falán. 1987-ben, születésének 105. évfordulóján nyitotta meg kapuit Kálmán Imre szülőházában a múzeum. Az állandó kiállításon megtekinthető többek között a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be anyagát. Láthatók itt a zeneszerző özvegye, Kálmán Vera és gyermekeik ajándékai is, köztük az E. D. Minazzoli neves párizsi szobrászművész 1953-ban carrarai márványból készített Kálmán Imre-mellszobra és a zeneszerző kezének gipszmásolata. A kiállítás tablóin ma is végigkísérhetjük Kálmán Imre muzsikusi pályafutásának jelentős eseményeit. A vasútállomás előtt kialakított, 1994-ben megnyitott Millennium-parkban kapott helyet Varga Imre a művészről készült bronzszobra.
A múzeum emeletén képzőművészeti galéria működik. Időszakos kiállításokon láthatók a magyar klasszikusokat és a kortárs művészeket bemutató tárlatok. A múzeum országos gyűjteménye és helyi vonatkozású tárgyi emlékei is számottevő jelentőségűek. Ide került - a Beszédes József múzeum megszűnése után - a Stefánia Yacht Egylet négy fa címere közül az egyik. A címerek a füredi klub székházának panteonját díszítették a második világháborúig. Még egy címer hollétéről tudunk, azt Dulin Jenő vásárolta meg Sándor Pál hagyatékából.
Siófok városképe évről évre előnyére változik. Az egyre több zöldterület még vonzóbbá teszi a várost. A közel százmillió forintos beruházással épített Millennium-park megépítése mellett beindult a dísznövény-ültetési program is. 1996-ban Siófok első helyezést ért el a magyarországi virágosítási versenyen, és részt vehetett az európai vetélkedőn, amelynek az angliai Bournemouthban rendezett díjkiosztóján ugyancsak aranyérmet vehetett át a város polgármestere, Balázs Árpád.
Az Oulu-parkban - Oulu Siófok finn testvérvárosa - épült a Makovecz Imre által tervezett új evangélikus templom. A négykapus, nyolcvan százalékban fa szerkezetű épületet az építész Krisztus hajójának nevezte. Valóban, a tetőszerkezet leginkább hajóbordákra emlékeztet, és a fa illata is a fahajók hangulatát idézi. A templom felépítésében jelentős szerepet vállaltak a finn testvérek.
A város a hagyományok és a kulturális élet fejlesztése mellett ma a balatoni nyár legnagyobb szórakoztató centruma. Az augusztusi Siófok nyüzsgő hangyabolyra emlékeztet. Nincs parkolóhely, s a meglévőkért is többet kell fizetni, mint amire a látogató számítana. Ma még talán túl nagy teret enged a város a színvonaltalan programoknak, s ezek sajnos gyakran a nem éppen kívánatos közönséget vonzzák ide. A békeidőkből megmaradt szép villák mellett ma éjjel-nappal monoton zene dübörög, és szénsavas üdítőt reklámozó beach-partyk csábítják a fiatalokat. Mindenesetre a szándék megvan a változtatásra.
Ugyanakkor egyre több villa kerül olyan kezekbe, akik megbecsülik azt, és szépen felújítva színvonalas panziókat, kellemes éttermeket működtetnek bennük. A város lakosságában megvan a kezdeményezőkészség a változás elindítására. Egyszer talán eltűnnek a gorillaszerű parkolóőrök is, és békésebb, jobban "eladható" város lesz Siófok, ahol az igényesebb szórakozásra váró vendég is otthon érezheti magát.

Forrás: Matyinkó Sebestyén József, a Kálmán Imre múzeum igazgatója
Litkey Farkas
Fotó: Bujnovszky Tamás