Túracélpontok
Csopak - Paloznak
65. Hajó Magazin, 2000. december
Csopak különleges szépségét a tagolt Balaton-part és a szőlőhegyeken megbúvó régi pincék adják. Az öreg falu mediterrán jellegű, szorosan épített házai a régi, népi építészetet idézik. A mai község három-három faluból alakult: a Nosztori-völgyben Nosztre, az alatt Csopak, és a mai vasútvonal felett Kövesd helyezkedett el. Csopakot a tóparton két öböl fogja közre, a nyugati a Kerekedi-, a keleti a Paloznaki-öböl. A Paloznaki-öböl fölött egy kis magaslaton fekszik jellegzetes házaival a csendes, barátságos kisközség. Ez a kis település Paloznak, amely a tudatos községfejlesztés szép példája. Nagy hangsúlyt fektetnek a község vezetői arra, hogy megőrizzék Paloznak csendes, falusias jellegét, történelmi emlékeit és eredeti szépségét.
Csopak
A Csopak elnevezés nem szláv eredetű, mint sokáig hitték, hanem török. Egy halfajtát jelent, ami annál is érdekesebb, mivel a tóparti községek közül csak Csopak és Dörgicse nevében bukkan fel valamilyen hal. A településen, akárcsak a korábbi halászfaluban, Siófokon, laknak Balika nevű családok is. Balik törökül halászt jelent, a mai családnév tehát őseik egykori foglalkozására utal.
Csopakot nyugatról és keletről szőlők, gyümölcsösök ölelik körül, számos szép barokk és klasszicista stílusú présházzal, szőlőbeli hajlékkal, amelyek oly meghitté, tavaszi gyümölcsfa-virágzáskor pedig szinte káprázatossá varázsolják a környéket.
Csopak község eleinte királyi birtok, majd a veszprémi egyházé. Az első hiteles forrás 1277-ből való, amelyben a csopaki malmokról van szó. 1325-ben a tihanyi apátság örvényesi udvarnokai Kövesdet is birtokolták. Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról már 1363-ban szó esik. Ma is áll a templom romja, szépen megvédve. 1380-ban a fehérvári keresztesek jelentik Lajos királynak a Csopakon teljesített határjárást. 1544-ben Sforza gróf bérli, 1615-ben pedig a veszprémi várhoz tartozik, s mint ilyent foglalják el Bethlen Gábor hadai.
Csopak üdülőhely központja ma a vasútállomás. Ettől délre terül el a fürdőtelep, északi irányban pedig a régi község házai húzódnak. Fő utcája a Kossuth Lajos utca. A 19. szám alatt hatalmas "Műemlék" feliratú tábla jelzi a falon, hogy mögötte látható az egykori Kövesd község templomának romja. Belépve a szépen rendben tartott területre, előttünk áll a Szent Miklós tiszteletére emelt kis templom romja. 1968-ban fejeződött be a feltárása és megvédése, kiemelve korábbi elhagyott állapotából. Iskolapéldája annak, hogyan kell megbecsülni a magyar múltnak egy-egy kedves, megmaradt emlékét. A templom egyhajós szerkezettel épült, egyenes szentélyzáródású, keletre néző. Nyugati oromfala majdnem egészében áll. Déli egyenes záródású kőkeretes kapuja épségben megmaradt. Belsejében kőpadozat található.
Csopak legszebb épülete, a környék első igazi nagy nyaralója, az egykori Ranolder-villa. A villát Ranolder János veszprémi püspök 1861-ben romantikus stílusban építtette, tervezője Szentirmay József. Az épület a háborúban jelentős kárt szenvedett.
1960-62-ben helyreállították. Hatalmas pincéjében 3000 hektoliter bor fér el. A hely építészeti érdekessége a kastély előtt álló klasszicista ízlésben épült vincellér- és borház, amelynek bejáratát két-két oszlopos, timpanonos belépő díszíti.
Visszatérve a Kossuth Lajos utcára, magányos torony vonja magára figyelmünket, az egykor itt állott, Szent István király tiszteletére szentelt templom oldaltornya. A templomot 1266-ban említik először. 1860 körül omladozó állapota miatt lebontották, csak a torony maradt meg, amelyet a XVIII. században barokk stílusban átépítettek. Az elárvult, templom nélküli tornyot 1969-ben újra restaurálták, környékét parkosították, és gyermekjátszóteret alakítottak ki ott.
Csopak jellegzetes épületei a vízimalmok. A Fenyves utcában már távolról is látható a vízimalom, amelynek kerekét a Nosztori-patak vize hajtja. Beérve a Nosztori-völgybe, a gyorsan futó patak partján áll az 1969-ben megnyitott Malom csárda. Ezen a helyen már 1828-ban emlegetnek egy Szép Juhásznéhoz nevű csárdát, amelyből csak a nagy, szabadkéményes tűzhely maradt meg.
A csopak-arácsi út közelében nagyobb, főleg klasszicista stílusú épületekkel találkozunk, amelyek fehér falaikkal, timpanonos, oszlopos tornácukkal e pannon-mediterrán világ sajátos bájának hordozói. A legszebb ilyen épület a 27-es szám alatti, volt Budai-villa. 1820 körül építették. A hatszobás, zsindelytetős főépületnek négyoszlopos tornáca van, a főépülethez 26 méter hosszú szárny csatlakozik, alatta pincével.
A fürdőélet kialakulása Ferenczy Sándor orvos nevéhez fűződik. Az ő lelkes munkálkodásának eredményeként a Csopak-Balatonkövesd Fürdőegyesület 1928-ban deszka fürdőházat avatott. A tóparton ma található szépen kiépített strand ennek az első fürdőháznak a hangulatát idézi. A fürdő előtti utcán nyugat felé végighaladva az 1969-ben épített és parkosított kikötőhöz jutunk. Visszafordulva a 71-es út felé, jegenyefákkal szegélyezett úton érhetjük el a József-forrást, ahol a feltörő szénsavas vizet palackozzák. Csopak környékén számos szénsavas forrást ismerünk, még a tó vizében is. Különösen a Kerekedi-öbölben lehet ezt jól megfigyelni télen, amikor a tó befagy. A felszínre kerülő szénsavgáz ugyanis kimarja a jég alsó részét, és felpúposítja a jégréteget. Ezeken a helyeken egész fehér a jég, és jól kivehetők a nagy, kerek, fehér jégpúpok. Ha egy ilyen helyre kesztyűs kézzel ráütünk, nagy durranás kíséretében szabadul ki az összegyűlt szénsavgáz. Ezeket a helyeket nevezi a nép "hevesek"-nek.
Paloznak
Paloznak a Balaton egyik legszebb helyén fekszik. A tavaszi idény legtetszetősebb sétája, amikor Alsóörsről elindulva az ún. felső úton megyünk végig egészen Füredig. Még jobb ezt az utat közvetlenül a hegyek aljában végigjárni a dűlőutakon, ahol még közvetlenebb kapcsolatba kerülhetünk a természettel. Itt járva nem kell félreugrani a rohanó autók elől, és zavartalanul gyönyörködhetünk a tó szépségében. A szemünk akadálytalanul végigszaladhat a Balaton keleti medencéjén, a felettünk elterülő erdőkön, és az út közben található régi pincehajlékok is hangulatos képet nyújtanak. Tavasszal erről az útról élvezhetjük legjobban a virágba borult lejtőket, az ezer meg ezer virágzó gyümölcsfa káprázatos pompáját. A Paloznak felé vezető országúton, ha elhagyjuk az utolsó házat, tábla figyelmeztet az út melletti réten található, feltörő savanyúvíz-forrásra. Szinte állandóan találkozhatunk olyanokkal, akik demizsonban vagy üvegekben viszik a bor mellé kívánkozó természetes szénsavas, illetve savanyúvizet.
A falu a Paloznaki-öböl fölött a Balaton és a hegyet borító erdő között, mintegy félúton helyezkedik el. Utcái északról dél felé a Balatonra nyílnak.
Paloznak történelme hosszú időre tekint vissza. A legkorábbi leletek a réz- és a bronzkorból kerültek elő. A római jelenlét nyomait is számos emlék őrzi. 1969-ben, gödörásás közben teljesen ép, IV. századi, hatalmas római szarkofág került elő, amelyet ma a tihanyi múzeum kőtárában őriznek. Díszítése: egy férfi képmása, egy ló és két delfin kifaragott alakja. A házak kerítéseiben is helyenként római eredetű faragott köveket látunk befalazva. A IX. század óta folyamatosan lakott település Paloznak. A község lakosságának a falun átvezető fő közlekedési útvonal és a korán megkezdett bortermelés mindig biztosította a megélhetést.
Forrás:
Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton,
és Uzsoki András: Csopak
című munkája
Litkey Farkas
Fotó: Szamódy Zsolt
|