Túracélpontok a Balatonon
Balatonlelle
70. Hajó Magazin, 2001. május

Balatonlelle az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Lelye és Belye alakban már egyházas helyként szerepel. A határbéli Kis-Gamás területén feküdt hajdan Gamás falu, mely 1055-ben a tihanyi apátság birtoka volt. A települést 1229-ben Felső-Gamás néven említik. Balatonlelléhez tartozik Rádpuszta, ahol Árpád-kori település feküdt, s ma is látható itt a 12. században épült, műemlék templom romja, mely Árpád-kori kultúránk jelentős emléke.

Balatonlelle ismert története Szent István koráig nyúlik vissza. Az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevélben találunk utalást a mai Lelle területén, a nagy hadiút mellett épített Szent Kelemen-bazilikára. Ez a Balaton-környék legkorábbi ismert temploma. Az alapítólevélben a bazilikát mint a két út - Hadút és Sziget-szád, más forrásokban Nagyút - találkozásánál az apátsági birtok nyugati határát említik. Itt volt a híres Hadút Nagyúti elágazása. Feltételezések szerint mindkettő a római birodalom maradványa. A Hadút Aquincum felől vezetett Kanizsán, Dalmácián keresztül az Adriához, a Nagyút pedig délnek haladt a mai Kaposvár és Szigetvár felé. A régi bazilika a török idők alatt teljesen elpusztult. Helyén az 1720-as években építettek új, fatornyú templomot, mely 1756-ban kőtornyot kapott. A barokk templom a múlt század végén oldalhajóval bővült. Leromlott állaga miatt azonban 1943-ban lebontották. A ma látható templomot Árkay Bertalan műépítész tervezte. Érdekessége, hogy ez a déli part egyetlen vöröskőből emelt temploma.
Lelle a Dél-Balaton vidékének jelentős helyeként szerepelt a magyar történelem korai időszakában. Lél vezér udvarhelyeként említik, aki a kalandozó hadjáratokban vett részt, és az augsburgi csatában esett el. A Hadút ezután is jelentős forgalmat bonyolított. Erre tanyázott Koppány vezér és népe. Szent László királyunk itt vezette át hódító seregét Horvátországba és Szlavóniába. Más alkalmakkor is gyakran megfordult erre, amikor Somogyvárt az általa alapított bazilikát és bencés kolostort látogatta. A rét keleti végén folydogáló Terves patak mentén ütközött meg 1199-ben Imre király öccsével, Andrással és védte meg csatában a trónt. 1241-ben a tatároktól elszenvedett muhi vereség után erre menekült Dalmáciába IV. Béla király és Kálmán herceg. 1848-ban Jellasics bán a Hadúton vezette katonáit a szabadságharc leverésére. Egy kisebb csapat megpróbálta itt - sajnos sikertelenül - megállítani, csak a honvédsereg tudta Pákozdnál szeptember 29-én szétkergetni őket. Az itteni ütközet emlékét őrzi a "Rác fa", amely alatt az összecsapás halottai nyugszanak.
1726-ban Löllye alakban említik a települést. Ekkor a Maithényi család birtoka. 1848. január 7-én a helység országos vásárok tartására nyert jogot. 1856 után a Jankovich és Szalay családok voltak Lelle birtokosai.
Az első villát Lisznyai Elemér építette 1896-ban. Ki is nevették érte, hogy a bivalylegelőre építkezik. Ekkor Lellének még csak 40 fürdővendége volt. 1899-re ez a szám már 460-ra nőtt. 1904-ben megalakult Fürdőegyesület működésének köszönhetően a település az elsők között vett részt a kulturált fürdőélet megszervezésében. Számos üdülő, villa, panzió épült akkoriban, és a fejlődés a két világháború között is folytatódott. Ekkor épült egyebek mellett a hajókikötő, és kezdődött meg a település villamos- és vízhálózatának kiépítése.
Az 1979. évi Balatonboglárral történt egyesítéssel a megye 6. településévé vált az akkor már Boglárlelle nevet felvett és városi rangot kapott helység.
A két település 1991. október 1-jével különvált, és mindkettő megtarthatta városi rangját.
Kishegyi Szent Donát-kápolna
A szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére 1758-ban felszentelt barokk kápolna belső berendezésével, a késő barokk faoltárral mint egy kis ékszer díszíti a hegyet. Harangját a lellei templom két harangjával együtt 1784. október 11-én szentelte fel Marcaliban Bíró Márton püspök. 1815-ben gróf Széchényi Ferenc birtokába került a Kishegy, s vele a kápolna is. A Széchenyi-címer most is látható az oltáron. A kápolnával szemben, a Jankovich család vincellérházából lett csárdában ételt-italt kaphat a betérő, s ráadásként a déli partról nyíló legszebb panorámában gyönyörködhet. Badacsonytól Tihanyig látni a túlsó partot s előtte a mindig más és más színét mutató tavat. Csak aki ezt látta, az mondhatja el magáról, hogy látta a Balatont. Évszakonként, napszakonként különböző arcát mutatja a tó. Hol mélyzöld, hol olyan, mint a gyöngyház, olykor pedig olyan kék, hogy nem tudni, hol végződik a víz, és hol kezdődik az ég. Érthető hát, miért él annyi festő a tó környékén. Ezt a gyönyörűséget nem lehet elmesélni, legfeljebb talán megfesteni.
Lelle kastélyai
A szép parkkal övezett Szalay-kastélyban ma művelődési ház működik. Szalay József földbirtokos építtette 1838-ban. Később a Gál, majd az Álgya-Pad család birtokába került. A kastély két, utca felőli homlokzatán oszlopos tornácokkal kialakított épület. A toszkán oszlopok alacsony négyzetlábazaton ülnek. A homlokzat közepén előre ugró háromszögű oromzatos előcsarnok található félköríves üvegezett nyílásokkal. Az épület keleti timpanonján a Szalay család, míg a hátsó homlokzat timpanonján az Álgya-Pap család ikercímere található. Az épület körül szép kertet alakítottak ki növényritkaságokkal, a szabadtéri színpad megépítésével azonban ezek nagy része kipusztult. A park megmaradt részében Schulek Frigyes építész és Kapoli Antal pásztor fafaragómester szobra áll.
A település központjában álló Jankovich-kastélyt jelenleg általános iskolaként hasznosítják. A kastély 16 ablakos, földszintes barokk épület, egyszerű, keretelt ablakokkal. 1712-ben építtette a környék akkori legfőbb birtokosának számító Jankovich család. Az egyszerűségében is impozáns barokk épület a régi idők építőmestereinek tudását dicséri.
A Kapoli-gyűjtemény
A Kossuth Lajos utcában található épület valamikor módos földművesek háza volt. Az eredeti tulajdonos leszármazottai szerint 1786-ban épült. Itt kapott helyet az idősebb és ifjabb Kapoli Antal pásztor fafaragóművészek munkáiból rendezett kiállítás. Azért állították itt ki munkáikat, mert a város már 26 alkalommal adott helyet Kapoli Antal tiszteletére kiírt legrangosabb népi fafaragó versenynek. 1992 óta a Kapoli-gyűjtemény mellett Ligeti Miklós szobrászművész hagyatékából rendezett kiállítás is megtekinthető a házban. Ligeti Miklós legközismertebb alkotása a városligetben látható Anonymus-szobor. 1994 óta a tetőtér is beépült, 100 m2 kiállítóteret alakítottak ki, ahol havi váltásokban neves kortárs művészek munkáiból rendeznek kiállításokat.
Hajózás
Az 1847-ben indult rendszeres balatoni gőzhajójárat megindulásával a Kisfaludy gőzhajó - egyes források szerint - már első útjaitól kezdve kikötött Lellén. Amikor a hajót kivonták a forgalomból, az egyszerű famólót elhanyagolták. Új kikötő építésére csak 1933-34-ben kerül sor. A vitorlás sportélet szervezett formában 1913-ban a BYC - Balatoni Yacht Club - Lellei Osztályának megalakulásával kezdődött. Az Osztály első elnöke dr. Vaszilievits János volt, majd 1926-ban bekövetkezett haláláig dr. Izsák Gyula töltötte be ezt a tisztséget. Ezután Kolossváry Endre, majd Bóczán Elemér lett a lellei BYC elnöke. Ez az osztály olyan vitorlázókat nevelt, mint Jankovich István, Izsák Tibor vagy Szénásy József. 1927-ben került sor a Lellei Osztály klubházának avatására. A június 27-én sorra kerülő ünnepi eseményen nem csak a BYC többi osztálya jelent meg hajóival, hanem a kor másik nagy egyesületének a KMYC-nek a vitorlázói is jelentős számban részt vettek. A kor szellemére jellemző, hogy a klubház építéshez a telket Bóczán Elemér ajándékba adta az egyesületnek.
A második világháború tragédiája után 1946-ban Lelle lett a magyar vitorlássport újjáéledésének központja. Az MVSZ itt szervezte edzőtáborait, itt készült az olimpiai keret az 1948-as játékokra. Sajnos a magyarországi politikai fordulat sem az olimpiai részvételt, sem a Balatoni Yacht Club további működését nem tette lehetővé. A BYC-t 1949 júniusában feloszlatták, vagyonát elkobozták. A klubház ma az Operett Színház üdülője.

Fotó: Szamódy Zsolt
Litkey