79. Hajó Magazin, 2002. február

Sydney-Hobart és egy kis ráadás
8 és fél hónap a föld körül - VII. rész
Azt hihetné az ember, hogy az arcátlanságnak is van határa. Nos, kiderült, ez sem igaz. Olyan versenyt írtak ki a Volvo Ocean Race résztvevőinek, mintha a maratonfutást egy 800 méteres versennyel indítanák. Ez több mint képtelenség. Olyan versenyzőknek, akik - ezen a szakaszon bő kétezer, a verseny egészét tekintve pedig több tízezer tengeri mérföldre készülnek -, beiktatnak egy jó kétnapos sprintet, 600 mérföldet. Hobartban megállnak három órára, majd irány Auckland!

A Multi 60-as
A többtestű vitorlások - II. rész
Legutóbbi számunkban az óceánokon versenyző többtestű vitorlások fejlődéséről olvashattak. Napjainkra már a Nemzetközi Vitorlás Szövetség által is elismert osztályuk alakult, a hatvanlábas trimaránoké. Most ezeket a hajókat és a velük való vitorlázás sajátosságait mutatjuk be.

A kulisszák mögül
Munkahely: versenyhajó
Ha valaki meghívást kap egy nagy versenyhajóra, ne gondolja, hogy megérkezés után rögtön vitorlázhat is. Egy versenyhajó bejegyzett vállalkozás, és ugyanúgy működik, mint bármilyen más cég: vannak tulajdonosai, igazgatói és alkalmazottai, tárgyi és pénzeszközei, van törzstőkéje, szervezeti és működési szabályzata, biztonsági és tűzvédelmi előírása, marketingje, leltára, számvitele, munkaszerződései. Csak míg egy építkezési vállalkozás esetében a daru és a betonkeverő, itt a hajó a tárgyi eszköz. A vitorlázókat pedig pontosan szabályozott feltételek mellett szerződtetik.

Cikkünk nyomán
Vélemények a használthajó-importról
A Hajó Magazin 77. számában foglalkoztunk a balatoni használt importhajók kérdésével. Akkor arra kértük olvasóinkat, hogy írják meg a témával kapcsolatos véleményüket. Örömünkre szolgált, hogy írásunkra többen reagáltak, ami azt jelenti, hogy a kérdés valóban sokakat foglalkoztat. Az alábbiakban a Hajóipari Vállalkozók Egylete és Farkas Péter olvasónk hozzászólását közöljük. A leveleket rövidített, szerkesztett formában, az eredeti mondanivalót megőrizve adjuk közre. A képek illusztrációk, és nem feltétlenül importhajókat ábrázolnak.

Kővári Károly
Sporttörténet
1979 óta rendezi meg a BKV Előre a Kővári Károly Emlékversenyt. A mai versenyzők legtöbbje nem tudja, ki volt a verseny névadója. Edző, mecénás, híres sportoló vagy vízügyi mérnök? Igazából nem is fontos. Megszokott név a versenynaptárban, amelyről futamok, küzdelmek, jó vagy rossz helyezések jutnak eszükbe. Csak ritkán gondolkodik el bárki is azon, hogy miért neveztek el vitorlásversenyt Kővári Károlyról vagy Horváth Boldizsárról. Ha Karcsi bácsit megkérdeznénk, biztosan örülne neki, hogy így maradt fenn a neve. Életében is minden gondolata a sport, a versenyzés körül forgott.

Berecz Zsombor
Fiatal vitorlázók
A Berecz családot mindenki ismeri a Velencei-tavon. A történet még a múlt század húszas éveinek végén kezdődött, amikor Zsombor dédapja telket vásárolt Agárdon. Később a nagymama egy a balatoni dingihez hasonló hajóval kezdett vitorlázni. Zsombor édesapja, Berecz Botond egy horgászladikból átalakított oldalsvertes vitorlással tanulta meg az alapokat, hogy később unokatestvére, Fluck Jenő hívására a balatonföldvári Mélyépítőkben versenyezzen a legendás első három moly - Athos, Porthos, Aramis - egyikén. Ekkor a VVSI-be bejutni csak álom volt. Fia, Botond azonban már itt cseperedett versenyzővé. Több korosztályos magyar bajnoki cím után Finnben lett junior válogatott, de ő is korán abbahagyta a versenyzést.

A jégen sem sima minden
Elnapolt bajnokság a DN osztályban
Azt hittük januárban sporttörténelem íródhat a balatonfüredi jégen, hiszen a hazai jégvitorlázásnak hivatalos magyar bajnokságot eddig soha nem rendeztek. A három éve szerveződött DN Osztályszövetségnek azonban, ahogy tavaly a meleg idő, úgy idén a szélcsend húzta át számításait. A majd harmincfős flotta azonban nem adja fel, és február elején megrendezi a bajnokhirdetéshez szükséges, de most elmaradt legalább egy futamot.

Dr. Haán András
Két sportág olimpikonja
Ha valaki tehetséges, hajt egy sportágban, igyekszik és szerencséje van, akkor eljuthat odáig, hogy a hazáját képviselje az olimpiai játékokon. Ennél ritkább az, hogy az aktív versenyzés mellett és után, egy nem hétköznapi, komoly tehetséget és felkészültséget igénylő szakmában is a legjobbak közé kerül. Dr. Haán András pedig abszolút tehetség, mert nem egy, hanem két, egymástól igencsak eltérő sportágban - kosárlabdában és vitorlázásban - is olimpiai résztvevő volt. Tudtommal ő az egyetlen magyar sportoló, akinek ez sikerült a második világháború utáni időszakban. Majd, miközben vitorlázásban tíz magyar bajnokságot nyert, kitűnő szívsebész lett. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben dolgozik.

Nautic 330
Bemutató előtt
Az idei évben mutatja be a Nautic Boat legújabb modelljét, a 330-ast. A hajó édestestvére az elmúlt évek egyik legsikeresebb balatoni típusának, a Nautik 311-esnek. Mindkét hajót Andrej Justin tervezte. A rokonság szembetűnő. Az új családtag 49 cm-rel hosszabb és tizennégy cm-rel szélesebb, mint a 311-es, a súlya mindössze 250 kilóval több. Ugyanakkor cirkáló szakaszon tíz, míg bő szélben húsz négyzetméterrel nagyobb vitorlát visel. Összességében tehát nem számíthatunk lényegesen nagyobb teljesítményre ettől a hajótól, ezt erősíti meg a tervező által készített sebességdiagram is. Nagy szélben nyilván dolgozni fog a hosszabb vízvonal, mint ahogy jelentősen érezni lehet majd a belső térben azt a jó néhány centiméter pluszt, amivel az új hajó nagyobb.

Tovább...

Kőröshegy - Szántód
Túracélpontok a Balatonon
Kőröshegy Külső-Somogy legjelentősebb települése, regionális központja volt, s ezt a szerepét még a török hódítás alatt is meg tudta őrizni. Másodlagos helyzetbe csak akkor került, amikor a Balaton-partot mint üdülőhelyet felfedezték. Ma kistelepülésnek számít, de ami hátrány, az előny is egyben: a vízpart könnyen megközelíthető, ám az itt nyaralók mégis nyugodt vidéki környezetben pihenhetnek. Annál forgalmasabb a közeli Szántód. Az egykori pusztán emelt majorság ma már turisztikai látványosság, s míg a Széchenyiek által építtetett és magas vízállás esetén a szántódi helyett használt révkikötő a Sió-zsilip megépítésével elvesztette jelentőségét, a tó természetes szűkületénél felállított szántódi-tihanyi rév a XVII. századtól kezdve napjainkig a legfontosabb átkelőhely a Balatonon.

Tovább...

Virtual Skipper
Számítógépes vitorlásjáték
Amióta csak számítógépekkel foglalkozom, arról álmodoztam, hogy végre legyen egy olyan játék, amely visszaadja egy valódi vitorlásverseny hangulatát. Akadtak programok, amelyek közel álltak ehhez, de a gépi intelligencia legyőzése után nem maradt kihívás bennük, s a grafika és valósághűség sem volt erősségük. Aztán mintegy két éve megjelent a piacon egy francia játék.

ARC 2001
Magyarok az óceánon
Miről álmodik egy vitorlázó? Többnyire ugyanolyan hétköznapi vagy éppen fantasztikus dolgokról, mint bárki más. Egyben azonban egész biztosan különbözik. Az álmok között vissza-visszatérően ott van egy út, egy nagy kaland, amelyben a vitorla és a szél a főszereplő. Az én álmaimban ez az út az Atlanti-óceán átkelése. Vitorláztam már nem is keveset a Csendes- és az Indiai-óceánon, a Földközi-tengeren - az Atlanti-óceán azonban valami más. Hatszáz évvel ezelőtt még a jósdákban is csak találgatták, hogy mi lehet a másik partján, ha egyáltalán van valami. Ma már mindent tudunk. Azt is, hogyan csökkenthető a kockázat és a veszély - hiszen a magányos hajót még ma is ezer veszély fenyegeti, amikor a szárazföld akár több mint ezer tengeri mérföld távolságra van.

Motorcsónak
Torpedó indít!
A tengeralattjárók történetéből - II. rész
Sorozatunk első részében megismerkedhettek a tengeralattjáró-naszádok létrejöttének körülményeivel, és foglalkoztunk azokkal az alapelvekkel és technikai megoldásokkal, amelyek működésüket lehetővé teszik. Most a tengeralattjárók harci alkalmazásának fejlődését tekintjük át, különös tekintettel Németországra, amely sajátos stratégiai helyzetében leginkább rákényszerült a tengeralattjárók tömeges bevetésére.

Fer-Vill
Boltbemutató
A Népliget mellett a Fertő utca 14. szám alatti ipari területen nyitott hajósboltot a Fer-Vill Kft. A cég autóvillamossági termékeiről ismert. Az évek során szépen gyarapodó vállalkozás tavaly nyitott a hajózás felé. Szőr Ferencnek, a cég egyik tulajdonosának üzleti filozófiája szerint ezen a piacon is igyekeztek megkeresni azt a rést, ahol kitartó munkával jó eredményeket lehet elérni.

Szörf
Vető Márton
Reménységeink
A magyar szörfsport magját olyan híres szörfös családok alkotják, mint a Gádorfalvi család, ahol két generáció is rajthoz áll egy-egy versenyen, vagy a Körtvélyesi família, ahol Körtvélyesi Miklós nem csak szörfversenyző, hanem a válogatott edzője is. Ilyen a Vető család is, ahol az édesapának, Vető Józsefnek az elsők között volt szörfje a Balatonon 1976-ban, a nagynéni, Abonyi Katalin pedig az első szörfös nő volt Magyarországon. A Vető család legifjabbjai, Bence és Márton már a második generációt képviselik. Cikksorozatunkban a fiatalabb Vető fiút, Mártont mutatjuk be.

Björn Dunkerbeck
Hetedszer is a hullámok tetején
Tavaly Björn Dunkerbeck egyértelműen kijelentette, hogy abbahagyja a pályaversenyzést, és csak a hullámversenyekre koncentrál. Rosszmájúak rögtön tudni vélték, hogy a király legyengült, nem állja már a versenyt. ő azonban bizonyított. A hullámverseny-sorozat végén a hetedik világbajnoki címét nyerte Írországban. Interjúnk ebből az alkalomból készült a világszárral.