Túracélpontok a Balatonon
Zánka - Balatonszepezd
80. Hajó Magazin, 2003. március

A Nivegy-völgy és a Káli-medence bejáratánál fekszik Zánka. Bár az Úttörőváros csillagának leáldozásával a hatalmas forgalmat biztosító tömeges gyermeküdültetések kora lejárt, az itteniek
a "boldog békeidők" elmúltával sem ültek babérjaikon. Az öreg faluval mára eggyé épült üdülőfalu sekély vizű partszakaszának köszönhetően ma is ideális nyaralóhely kisgyermekes családok számára. Zánka negyven km-es körzetében kiemelkedő természeti, kulturális és történelmi értékekkel találkozhat az idelátogató, akiket a falu igyekszik programokkal is ellátni: a Zánkai Halásznapok az idén már három héten át várja rendezvényeivel azokat is, akik csak egy-egy kirándulás erejéig érkeznek ide - talán éppen vitorlással. A Zánkával szomszédos egykori kis halászfalu, Balatonszepezd fő megélhetési forrását is az idegenforgalom adja. A XVI. században mindössze négy adófizető polgárt számláló községet ma is a Balaton egyik legkisebb településeként tartják számon.

Zánka
A település jó területi adottságai miatt már a rómaiak és a népvándorlás idején is lakott volt. A XVIII. századból maradt ránk azon házak egyike, amelyet a török alatt pusztává lett falu újratelepítésekor építettek: a három osztatú zsellérház - szobával, füstös konyhával, kamra-hombárral - jelenleg tájházként működik, kiállításai a község szőlőtermesztőinek, kőfaragóinak, nádazóinak, halászainak bútorait és használati tárgyait mutatja be.
A part közelében vasas savanyúvíz-forrás található, melyet a múlt század eleje óta Vérkúti-forrás néven ismernek. A balatoni fürdőkultusz fellendülése előtt kedvelt kirándulóhelyként tartották számon, messzi földről jöttek ide lajtoskocsikkal a gyógyhatású vízért, amelyet étványtalanság, gyengeség, vérszegénység gyógyítására használtak. Egy 1848-as útikalauz szerint "Vérkút orvos erejű forrással, fürdő házzal, ezen helyt a nyári napokban a köznéptől sűrűn látogattatik. Közbirtokosok telkén fekszik, kik az évi bérletet le szokták fürödni. Vize kesernyés és nem savanyú, két oldalán mellyeken a víz elfolyt, kövecseivel együtt vérszínűre festi, honnan nevét is vette. Van itt a köznép számára fürdőház kádakkal és négy fürdő kamarácska . köszvényes bajok és köldök csömör ellen jó sikerrel használtatik."
Zánka dísze a község felett magasodó, a XI. század végén épült román stílusú templom. A romos épületet a reformátusok 1786-ban felújították. A római kori település emlékét őrzi a templomi szószék két oszlopának lábazata, amely lefelé fordított római oszlopfő.
A régi falu és a közvetlenül a tó partján fekvő üdülőtelep mára teljesen összeépült. Az idelátogató vendégeket július-augusztusban most már hagyománynyá vált rendezvény várja: a Zánkai Halásznapok, amelyhez a tavaly megalakult Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület szervezésében Borhét is csatlakozik. Ennek keretében a tagok a kikötő mellett, közvetlenül a vízparton nyolc sátorban állítanak ki. A borút Zánkáról indulva a Tagyon-hegyen és Szentantalfán át Óbudavárig tizenkét "pinceállomást" foglal magában, ahol a vidék boraival várják a vendégeket a szőlősgazdák.

A hegyes-tűi geológiai bemutatóhely
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó - Hegyes-tetőnek is ismert - Hegyes-tű. 1948-ig tulajdonosa a monoszlói kisnemesi Csekő család volt. A bazaltbánya 1938-ban kapta meg az iparhatósági engedélyt. A bányászkodás megkezdésekor először a lejtőtörmeléket takarították le, majd kézi erővel, feszítővassal bontották meg a feltárult bazaltoszlopokat. A kitermelt követ a bányaudvarra görgették, és gépkocsival szállították a zánkai vasútállomásra. A fellendülés azonban hamar véget ért, a termelést a háború végére le is állították. 1961-ben a Hegyes-tű - ha csak részlegesen is - védett területté vált, de északi oldalán 1970-ig még engedélyezték a bányászatot. Először a Káli-medence Tájvédelmi Körzet, majd 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett.
A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt - közel ötven méter magas - bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. A felhagyott bazaltbánya helyreállított bányaépületeiben múzeum található. Az áprilistól októberig látogatható kiállítás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, valamint a kézi fejtésű kiskockakő-bányászat hagyományairól szól.
A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra. Délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

A zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum
1969-ben a község keleti határában tették le Közép-Európa legnagyobb gyermektáborának alapkövét. A szovjet mintára épített és 1976-ban megnyitott Balatoni Úttörőváros valóban külön szigetként - városként - ékelődött a falu testébe: saját vasútállomással, autóbusz-pályaudvarral, színházzal, stadionnal, szabadtéri színpaddal, kikötővel, hajóparkkal rendelkezett.
A napjainkban Gyermek és Ifjúsági Centrum néven működő intézmény ma már a piacgazdaság körülményei között próbál megélni. Nemrég készült el a községet és az üdülőfalut összekötő kerékpárút is, de gyalogtúraösvények, erdei tornapályák, saját autóbusz, hajó- és vitorláspark szolgálja a vendégeket. A holtszezonban konferenciaturizmussal, valamint oktatással és továbbképzések szervezésével foglalkoznak.

A zánkai kikötő
Kétmólós, zárt kikötő, a kikötőmedence 90 x 100 m. Körültekintően kell megközelíteni, mert a medencében nincs biztonságos vízmélység. A nyugati külső móló mellett azonban igen. Ez a kikötő a Vízimentők Balatoni Szakszolgálata Egyesületének (8250 Zánka, 030/8. hrsz., www.vizimentok.hu) székhelye. Az egyesület megalakulását nagymértékben elősegítette a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum vezetősége, amely hosszú évek óta szívén viseli a balatoni vízimentés sorsát, és az egyesület rendelkezésére bocsátott egy irodát.

Balatonszepezd
Ezt a part menti dombokra épült, szőlők, erdők és hegyek által körülvett kis falut a XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások után német telepesek érkeztek a XVIII. század közepén. A XX. század eleji krónikák már úgy emlékeznek meg a faluról, mint a Balaton egyik legkisebb településéről. A XX. század elején, ahogy a vasút megépült, megélénkült Szepezd iránt is az érdeklődés. Nagyobbrészt írókból, művészekből tevődött össze az a társaság, mely Bogláron és Révfülöpön át járt a községbe nyaralni. A századfordulón Virius Vince, aki komoly érdemeket szerzett a filoxérajárvány idején a szőlőültetvények védelmében és új fajták meghonosításában, saját birtokán fürdőtelepet hozott létre. A víriusztelepi fürdőegyesület első alapszabálya 1933-ból való.
A falu gazdasági életében mindig jelentős szerepet játszott a halászat, később a mezőgazdaság, a szőlőtermelés is. A község római katolikus temploma - a környék egyetlen fogadalmi temploma - a Balatonon viharba került halászok fogadalma alapján épült a XIII. században román stílusban. Fehér tornya mutatta sokáig a régi halászoknak a hazavezető utat, ma pedig a vitorlázóknak segít a tájékozódásban.
Az idegenforgalom, a vendéglátás és kereskedelem változó intenzitással, eredményességgel volt jelen a századfordulótól a község életében. A szőlőtermelés mellett ma is az idegenforgalom, a vendéglátás a lakosság fő megélhetési forrása. Állandó lakos arányosítva is kevés él a faluban, miközben 1200 nyaralótulajdonost számlálnak.
A község látnivalói közül említést érdemel Sebestyén Gyula néprajztudós egykori - ma szállodaként működő - szepezdfürdői kastélya, valamint a kertjében álló, székely rovásírással teleírt hatalmas vörös homokkő szikla, a Pogány-kő. Az egyetemi tanulmányait Budapesten végző tudós 1919-től haláláig, 1946-ig Balatonszepezden élt. Az ősi magyar rovásírást kutatta, de foglalkozott magyar őstörténettel, regös énekekkel, honfoglalás kori mondákkal is. Gyűjtőútjai során számos zalai faluban is megfordult, s gyűjtésének eredményeit 1906-ban jelentette meg. Rovásírással kapcsolatos kutatásainak emlékére faragtatta az oszlopra - rovásírással és öt nyelven - azt a szöveget, amely Thomsen dán nyelvésszel folytatott vitáját idézi.
Sebestyén a székelyek eredetét kutatva úgy vélekedett, hogy nevük foglalkozást jelentő népnév, az ural-altaji ősnyelvben is megtalálható szejke (szik, szék) 'gázló, sekély víz' jelentésű alapszóból keletkezett többszörös jelentésváltozással és törökös továbbképzéssel. Az így létrejött szíkel-székel név jelentése 'végbéli, határőr'. Eredetüket az avarokhoz kötötte: felfogása szerint ugyanis "az Attila személyével kapcsolatba hozott hazai hun mondák alapját hunoknak nevezett és hunoknak tartott pannóniai avarok hazai emlékeiből rakta le az élő szájhagyomány és a hagyomány szövevényeiben eltévedt hazai krónikás."
A partról a dombra kapaszkodó Árpád utcában nyaranta időszaki kiállításoknak ad otthont a Szepezd Galéria. A június közepi szezonnyitó ünnepséget a strandon rendezik. Szent István ünnepe augusztusban itt is a nyarat búcsúztatja, máglyát gyújtanak a csónakháznál, egész éjszaka szól a zene, s minden jelenlévő a község vendége egy hagymás-zsíros kenyér erejéig.

Források: Zánka és Balatonszepezd községek,
valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja