Túracélpontok a Balatonon
Balatongyörök
83. Hajó Magazin, 2002. június

Balatongyörököt, a Balaton-felvidék egyik legszebb kistelepülését északról a Keszthelyi-hegység örökzöld fenyőivel borított lánca övezi. A fenyvest a lejtős domboldalon szőlőskertek, gyümölcsösök váltják fel. A lejtő a tóba simulva félszigetet alkot, amelynek gerincén, a part közelébe húzódva állnak az ősi falu házsorai. A keletre, nyugatra nyújtózkodó határ a völgyekben találkozik a szomszédos községekkel.

Egy 1121-ben kelt oklevél említi először a települést, amely a XIV. században Hegyesd várának tartozéka. A XVIII. század elején a lakosság a törököknek is adózni kényszerült. 1734 és 1746 között a Festetics család vásárolta meg a falut és határát. Egykor abból az egy utcából állott, amely ma is főutcája: a Balaton utca. Régen halászok és mészégetők lakták, azért is volt a neve Meszes-Györök, amely fennmaradt a század elejéig. Ettől kezdve hívják Balatongyöröknek. A hozzátartozó Bece nevű szőlőhegy valószínűleg középkori falu nevét őrzi.
Üdülőhellyé az 1920-as évek elején nyilvánították, ekkor lett önálló község. Első üdülőházát 1935-ben építették. A teljes infrastruktúrával ellátott község 1990-ben méltán nyerte el a "Legszebb virágos falu" kitüntető címet, azóta is gyönyörű virágok között sétálhatnak a falu vendégei. Itt van az északi part egyetlen hársfasora a Petőfi utcában.
A település tavasztól őszig kínál kulturális programokat, mint a három napig tartó szezonnyitó ünnepség, a népművészeti vásár, a borverseny és a Balaton koszorúzása. Kéthetente borfesztivál, bornapok színesítik a programot. A balatongyöröki nyár szeptember első hetében szezonzáró ünnepséggel, szüreti mulatsággal búcsúzik, és várja vissza vendégeit a következő nyárra.

Látnivalók
A Szép-kilátó (Balatongyörök határában) fenyőfákkal beültetett, szelíd lejtőjű domb a tó fölött, ahonnan a Balaton legszebb képe csillan elő. A fenyőket még Hamilton Mária hercegnő, Festetics Tasziló felesége ültette, és gyakran kikocsizott ide élvezve a táj szépségét, amely különösen napnyugtakor káprázatos. Északról a Tapolcai-medence kialudt vulkánjai: a Szentgyörgy-hegy, a várrommal díszelgő Csobánc, Szigliget, a cukorsüveg alakú Gulács, a koporsó alakú Badacsony látható, a tó túlsó oldalán pedig a fonyódi kettős csúcsú Vár-hegy kapcsolódik be a hegyek gyönyörű seregébe. A Szép-kilátót 1975-ben szépen rendezték, padokat, asztalokat állítottak fel, autóparkolót is kialakítottak.
A Szép-kilátó alatti Római-forrás mellett a III-IV. századból származó római fürdőépület maradványait tárták fel.
A Kossuth utcában álló római katolikus templom klasszicista stílusban épült 1831 és 1833 között. A templom előtti kőkeresztet 1848-ban állították. A templom melletti parkosított részben láthatók az egykori öregtemető népi sírkövei.
A Kossuth utca alján több szépen helyreállított nádfedeles, fehér falú halászház maradt meg. Az új községháza gyönyörű kultúrtermében időszaki kiállításokat rendeznek.

Séták, túrák
Györök nagy előnye, hogy közvetlenül mögötte terül el a Keszthelyi-hegység húszezer holdas erőterülte, amelyben nagyszerű túrákra, kirándulásokra van lehetőség. A Keszthelyi-hegység alapkőzete dolomit, helyenként mészkő. A dolomit a növényi élet számára rendkívül kedvezőtlen, nehezen indul meg rajta a humuszképződés. A száraz déli dolomitoldalakon csak a feketefenyő és a virágos kőris él meg. A hegység északi részén, ahol lösztakaró borítja a dolomitot, már szép erdők állnak. Ha szerencsénk van, az erdőben furcsa növényre bukkanhatunk, a szúrós csodabogyóra (Ruscus aculeatus). Érdekessége, hogy a szár elágazó ágai levél formájúak és ezeken a "leveleken" vannak a piros termések.
Egyik legjutalmazóbb út a közel két és fél órás séta a hegység közepén fekvő Büdöskút-pusztára. A Bélap-völgyön át a sárga jelzés nyomán kellemes sétaúton érjük el először a Szobakű nevű barlangot, ami ritkaság e barlangokban szegény hegységben. A barlang a triász kori dolomit hasadékában 6-8 m magas, felfelé keskenyülő, 3 m széles sziklafülke. Nem messze tőle a kék + jelzés nyomán megláthatjuk a Bisekű nevű sziklafalat, amelyen még sólymok fészkelnek. A sziklafal tetejéről gyönyörű a kilátás.
A sárga jelzés nyomán a Padkű nevű nagy sziklákkal teleszórt helyhez érünk, majd tovább haladva az erdők között a jobbról-balról sziklák szegélyezte úton hamarosan a Büdöskút-pusztára érünk. Elhagyott erdészház áll itt, az alatta fakadó Büdöskút-forrás nevével ellentétben, jó vizű. 1945 előtt a Keszthelyi-hegység nagy része a Festetics grófok vadászterülete volt. Büdöskút-pusztán vaddisznókat tenyésztettek, a területet elzárták a turisták elől. Ma arborétum, természetvédelmi terület.
Az út ezután lassan emelkedik, közben számos más jelzett úttal találkozunk. (Büdöskút-pusztán áll egy eligazító tábla az utakról.) A Pető-hegy 355 m magas csúcsán a Berzsenyi Dániel-kilátót érjük el. Erkélyéről pompás körképben gyönyörködhetünk. Ezután a jelzés Gyenesdiásra vezet, de közben a sárga barlangjelzést követve - rövid séta során - megtekinthetjük a Vadlánlik-barlangot is.
Alig félóra járásra a pusztától állott a Szent Miklósról elnevezett pálos kolostor, amelynek csak a földből alig kiemelkedő romjai láthatók. 1429-ben már említik. A ma is csörgedező Szentmiklós-kút erdőkkel koszorúzott forrásának környéke idillikus hely.
A másik kirándulás a vasútállomástól indul a zöld jelzés nyomán, és közel négyórás úttal a becei kápolna érintésével jut fel a Sipos-torok erdős szurdokához, onnan a Székmány nevű kilátóponthoz, ahonnan ragyogó kilátásunk adódik a tapolcai forgószínpad tanúhegyeire. Innen meredeken vezet le az út az edericsi vasútállomásra, ahol a jelzés végződik.
Ennek az útnak az az érdekessége, hogy átmegy a Bece-hegyi szőlők területén, ahol még ma is igen sok, nagyon szép népi építésű présházat és pincét találhatunk. Ilyen az Ádám-pince 1819-ből, a Major-présház 1854-ből, a Rédey-présház 1862-ből, a Szántai-présház 1860-ból és a Sáfrán-féle úgynevezett hordós présház 1860-ból. Felkeresésük már csak azért is érdekes, mert közben egyre újabb és újabb változatban élvezhetjük a Szigligeti-öbölre nyíló kilátást.

V. A.
Fotó: Szamódy Zsolt
Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton
www.balaton.hu