Következő számunk 2011. szeptember 6-án jelenik meg!
 
   
 

Kezdőlap

 

Hírek

  Hajóbemutatók
 
 
  Adok-veszek
  Impresszum
  Előfizetés
  Médiaajánlat
  Elérhetőségünk

Túracélpontok a Balatonon
Balatonfenyves
88. Hajó Magazin, 2002. november

Fonyód és Balatonmária között a vasút és a műút is azon a hatalmas turzáson halad, amelyet hajdan a Balaton vize épített a ma Nagybereknek nevezett egykori öble elé. Ezen a körülbelül fél kilométer széles homokturzáson fenyők és lombos fák között terül el Balatonfenyves.

A Nagyberek mintegy 23 km hoszszan kíséri a Balaton partját. Korábban a Balaton egyik mélyen lenyúló öble volt - hiába zárta el turzás a tótól -, s majdhogynem mindig víz alatt állott, ugyanis egy méterrel a tó szintje alatt fekszik. Amikor a parti turzás végleg elzáródott, megindult a lápképződés. Elburjánzott a nád, a sás, megkötődött a talaj. A közel tízezer hektárnyi terület századokon át a környező falvak népének menedékhelye volt veszélyes időkben, de egyben kenyeret is adott. Állataikat legeltették itt, halásztak, a berek nádjával fedték házaikat. Az utak elkerülték e tájat, a Nagyberek pedig évszázadokon át élte a maga háborítatlan, idegenek elől elzárt, csak az ott élők által ismert életét.
Az 1950-ben indult munka során csatornákon át távolították el a vizet. A csatornarendszer kiépítése után felperzselték a földet, a laza talajt betonhengerekkel tömörítették, majd traktorokkal felszántották. Védő erdősávokat telepítettek, amelyek ma már mintegy 160 km hosszúságban díszlenek, és megakadályozzák, hogy a szél a száraz talajt felkapva, messze vidékre elhordja. Balatonfenyves a Nagyberek szíve, a védetté nyilvánított Fehérvízi-láp előtt, közvetlenül a tó partjára épült.
A filoxéra homokos talajon nem él meg, ezért szőlőültetvénynek parcellázták a Fonyód és Balatonkeresztúr közötti homokos, addig hasznosítatlan 318 holdnyi területet. A munkálatokat gróf Széchenyi Imre kiváló mezőgazdász kezdeményezte és irányította.
Balatonfenyves nevezetessége a keskeny nyomtávú kisvasút, amely a Nagyberek belsejébe viszi a látogatókat. A településen található az egyetlen fedett lovarda a Balaton mellett. Itt nemzetközi lovasversenyeket is rendeznek, a turisták számára azonban a bereki tereplovaglások és kocsizások jelentenek maradandó élményt. A képzőművészet kedvelői a polgármesteri hivatal nagytermében nyaranta több tárlatot is megtekinthetnek. A strandon működő Zenepavilonban folklórműsorokat, a sportcsarnokban népes összejöveteleket rendeznek. A fenyvesi szezonzáró rendezvény szeptember első hétvégéjén, a Kisvasúti Nap. Nevezetes esemény a Fenyves Kupa vitorlásverseny, szeptember második hétvégéjén. Kellemes időtöltést jelent, és sok élményt rejt kisvasúttal utazni a Fehérvízi-láp érintetlen területére, ahol 123 madárfaj, és közte számos madárritkaság él. A kisvasút végállomása a csisztapusztai híres gyógyfürdő, melynek vize főként mozgásszervi megbetegedésekre gyógyír. Csisztapuszta a Nagyberek déli szélén (Buzsák község határában), a török időkben elpusztult Magyari község helyén fekszik. Hosszú évtizedeken át csak egy istálló és néhány cselédház árválkodott itt. 1956-ban olaj után kutattak, és a pusztától alig egy kilométerre hatszáz méter mélyből nem olaj, hanem 42 °C-os, kitűnő gyógyhatású meleg víz tört fel. Az Országos Közegészségügyi Intézet kedvező véleménye után megindult a fürdő fejlesztése. A fürdőt kora tavasztól őszig kereshetik fel a gyógyulni vágyó betegek.
Nem messze van innen a romantikus táskai pincesor, és a népművészetéről híres Buzsák község.

V. A.
Fotó: Szamódy Zsolt
Sági Károly-Zákonyi Ferenc:
Balaton
www.balatonszentgyorgy.hu

 

 

 

     
 
Aktuális szám
 
     
 
 
     
   
     
 
Partnereink