Túracélpontok a Balatonon
Balatonkeresztúr

Fontos utak találkozásánál, a Balatontól egy kilométerre, a Nagyberek nyugati szélén fekszik Balatonkeresztúr. Ott, ahol az északi part 71. számú főútvonala a déli part 7-es számú főútjához csatlakozik. 1400-ban a somogyi konvent birtoka. A XV. századi oklevelekben "Possessio Crucis" és "Kerestur" néven említik. 1506-ban a Kereszthuri család földesúri joghatósága alá tartozik.

A község a török időkben két templomával együtt elpusztult. Területe a Festetics család kezébe került a templomfenntartás kegyúri kötelezettségével. Az új templomot Festetics Kristóf a korábban ott álló, és a Szent Keresztről elnevezett egyházi épület falaira építtette fel, így alapjaiban középkori eredetű. 1753-1758 között épült Hofstädter Kristóf uradalmi építész tervei szerint, aki a Festetics uradalom minden valamirevaló épületét tervezte.
A templom szentélye és hajója a romjaiban megmaradt középkori templomfalakra épült, míg a hajó nyugati vége, a torony, a sekrestye és a déli kápolna alapjaiban is új építésű. Építési formái, belső berendezése fejlett tudású alkotóművészre vallanak. Főúri, barokk-rokokó ízlésű faragott szószékének, szentségtartós főoltárának tervezője feltehetően szintén Hofstädter volt.
A latin kereszt alaprajzú templom keletre tekintő szentélye egyenes záródású. Tornya kétemeletes, órapárkányos, barokksisakos. Déli oldalfalán három, alul erősen kiszélesedő hegedűablak látható. A csehsüveg boltozatokat és oldalfalakat pompás színezésű értékes freskók díszítik, amelyek elkészítését a szakirodalom id. Dorffmesiter Istvánnak, illetve az abban az időben a közeli Sümegen dolgozó Maulbertsch Antal valamelyik tanítványának tulajdonítja.
A hosszhajó és a szentély három boltozatát, valamint az oldalfalakat bibliai jeleneteket, girlandokat, virágcsokrokat ábrázoló freskók díszítik. Különösen érdekesek a festett oratórium ablakaiból kitekintő adományozók, a Festetics család akkori tagjainak alakjai.
A két legszebb és legértékesebb freskó a szentély két falát díszíti. Az egyiken Ilona császárnő látható, amint megtalálja a Krisztus-keresztet, a másikon pedig Heraclius császár, aki visszaszerzi azt. A keresztúri templom nagy értékét freskói adják, amelyek teljes helyreállításra várnak.
A templom kulcsát a szomszédos plébánián lehet elkérni.
A község parti üdülőövezete teljesen egybeépült Balatonmáriával. A sekély vizű, kisgyermekek számára is ideális strandról gyönyörű kilátás nyílik a szemközti oldal hegyeire.
A Balatonkeresztúron üdülők kedvelt kirándulóhelye a településtől nyugatra emelkedő szőlőhegy, amely a Bokros-hegy nevet viseli. 153 méteres legmagasabb pontja egy keresztnél van, amely a keresztúri templomtól induló dűlőúton haladva alig huszonöt perces sétával elérhető. A túloldal méltóságteljes panorámája innen is feltárul, főleg a Tapolcai-medence nyugati részének vonzó hegyei: Szentgyörgy-hegy, Csobánc, Szigliget, a kicsiny Szentkirály-hegy és természetesen a tóba könyöklő Badacsony, a hegyek királya. Az északi oldal geológiai érdekessége az agyagra rákövesedett, több millió éves, legyező formájú tengeri kagylómaradványok.
A balatonkeresztúri nyári szezon legfontosabb eseménye a hagyományosan július utolsó hétvégéjén megrendezett Nyári Fesztivál, és ennek keretében a nemzetközi fúvószenekari találkozó.
A Bokros-hegy könnyű, jó borai is sok kirándulót vonzanak e kedves hangulatú, derűs vidékre.
A turistaszálló egykoron Festetics Kristóf lakóháza volt, ebben látta vendégül Bél Mátyást, a híres utazót, neves író polihisztort, aki itt vetette papírra a Balatonról szóló nagy értékű feljegyzéseit.
A ma már műemlékvédelem alatt álló kastély melléképületei a második világháború alatt elpusztultak. Szerencsére a kastély megmaradt, és jelenleg turistaházként működik. Szépen gondozott kétholdas park veszi körül.

V. A.
Fotó: Szamódy Zsolt
Sági Károly-Zákonyi Ferenc:
Balaton
www.balaton.hu
www.balatonregio.hu