Túracélpontok: Zirc
Tudomány a rengetegben
95. Hajó Magazin, 2003. júius

Zirc festői szépségű kisváros a Cuha-patak völgyében, a Bakonyt átszelő ősrégi (ma 82-es) út mellett. A magyarok már röviddel a honfoglalás után letelepedtek ezen a területen, amely később királyi vadászbirtok lett. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor III. Béla király 1182-ben cisztercita apátságot alapított itt. A török elleni harcok idején Zirc elpusztult, a 18. század első negyedében a betelepített német családok építették újjá. 1814-ben lett a magyarországi cisztercita rend tartományi székhelye. 1984 óta városként működik.

Kiemelkedő az idegenforgalma, nevezetességeivel éves szinten százezernyi látogatót vonz. Európai hírű apátsági épületegyüttese a bazilikával, a nemzetközi hírű Reguly Antal Műemlék Könyvtárral és a Bakonyi Természettudományi Múzeummal, valamint a nemzetközi ritkaságokat bemutató Mezőgazdasági Gépmúzeum, a kistemplom és a csodálatos Arborétum mind-mind maradandó élményt nyújt az idelátogatóknak.
Nézzük hát alaposabban, melyek a város nevezetességei.

Római katolikus (Szűz Mária-) templom
A kistemplom 1740-ben épült. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot kibővítették, és így nyerte el mai formáját. Egyhajós szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a környezetében feltárt román kori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta-szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A templom környezetében áll az 1729-ben készült Nepomuki Szent János-szobor, védett műemlék. (Zirc, Kossuth Lajos utca 54-56.)

Cisztercita templom (1982-től Basilica Minor)
1732-1752 között épült, tervezője és a munkálatok vezetője Kayr Mátyás és Witwer Márton Athanáz volt. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, ugyanis az eredeti hagymakupolás, fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a ma is látható kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Az egyhajós templom pompás belső berendezése zömmel a 18. századból származik, így a remek szószék és a szentély díszesen faragott stallumai. Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona.
A cisztercita kolostor épülete a templomhoz csatlakozik. Két udvar köré szerveződő szárnyai több periódusban épültek 1732 és 1854 között. Legrégebbi része a templom melletti négyszögletes alaprajzú szárny, legutoljára a klasszicista nyugati homlokzat készült el. Ezen nyílik a főbejárat, amelyet árkádokkal kiugratott középrizalit hangsúlyoz, és háromszögletű oromzat zár le.

Természettudományi Múzeum
A ciszterci apátság barokk épületének első emeletén található. Állandó kiállításai "A Bakony természeti képe", "A Bakony gombái", "A Bakony kisemlősei" és "A természet ékszerei" (ásványok) a hét minden napján várják az érdeklődőket. Diorámái bemutatják a jellegzetes bakonyi tájak életközösségeit, védett területeit, többek között az öcsi tőzegmohás úszólápot és a fenyőfői ősfenyvest. Külön jelzés hívja fel a figyelmet a védett növény- és állatfajokra. Kiemelt jelentőségű az ún. "Vörös könyves" tárló, melyben a kipusztulás által fenyegetett madárfajok láthatók. Különleges élményt nyújt az akvárium és a terráriumok látványa. Az ásványkiállítás csodálatos válogatást kínál a Kárpát-medence ritkaságaiból.
A Reguly Antal Műemlék Könyvtárat a monostor főbejáratán belépve, a boltíves előtéren keresztülsétálva, vörösmárvány lépcsőkön érhetjük el a második emeleten. A könyvtár alapját a 18. században idetelepülő cisztercita szerzetesek könyvei adják. A védett gyűjtemény azóta a különböző egyházi és világi mecénások jóvoltából folyamatosan gyarapszik, ma csaknem 65 000 darabból áll. A kincsek között számos páratlan értékű ősnyomtatvány, könyv- és folyóirat-ritkaság található. A könyvtárban fellelhető ritkaságok közé tartozik a Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadása, vagy az úgynevezett Schedel-krónika 1493-ban, Nürnbergben Koberger nyomdájában készült fametszetekkel gazdagon díszített német nyelvű kötete. A magyar anyagból kiemelkedik Werbőczy István Hármaskönyvének Heltai Gáspár által 1571-ben Kolozsvárott nyomtatott magyar nyelvű kiadása. Továbbá óriási értéknek számít az 1656-ban, Londonban kiadott kilencnyelvű hét kötetből álló Biblia, a 18. századból a hatvannégy kötetes, német nyelven megjelent Zedler- féle Universal Lexikon, és a 19. századból a Flora Universalis negyvenhét kötete, mely az akkor ismert összes növényt kézi festésű ábrákkal mutatja be.
A magyar anyagot Petőfi, Kossuth, Széchenyi és még számos magyar író művei képviselik. Nagy értékű a könyvtár folyóiratanyaga is. Megtalálható többek közt a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap hiánytalan sorozata. Az öt helyiségben elhelyezett könyvtár nagytermének intarziás padlózata, asztala és szekrényei 1853 és 1857 között készültek, Wild Mihály zirci asztalosmester munkái.

Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
1766-ban építette Dubniczay István veszprémi éneklő kanonok, aki végrendeletében a ciszterci apátságra hagyományozta. A barokk lakóházakra jellemző klasszikus építészeti elemek - nagyrészt az évek során végzett leegyszerűsített tatarozások során - eltűntek az utcai homlokzatról. Az ablakok eredetiek. Az évek során a belső tereket többször is átalakították, volt ahol megszüntették a boltíves mennyezetet, így a napjainkban látható épület csak részben eredeti. A zirci születésű híres magyarságkutató etnográfus, nyelvtudós szülőháza. Itt kapott helyet az életútját és tudományos kutatásait, valamint Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi, tárgyi emlékeit, szellemi értékeit őrző múzeum. Az épületegyüttes földszintes szárnyában olyan bemutató- és oktatóműhelyt alakítottak ki, ahol tíz bakonyi népi kismesterség rejtelmeit ismerhetik meg az érdeklődők. (Zirc, Rákóczi tér 10.)

Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be. Többek között a Hoffer-Schrancz által készített gépek is megtekinthetők. (Zirc, Szabadság út 10.)

Királyi pihenőhely (királyi udvarház)
A város déli végén, a Kistemplom mellett épült a királyi pihenőhely, amely arról nevezetes, hogy 1060-ban itt halt meg I. András király, akit innen Tihanyba szállítottak, és az általa alapított bencés apátság altemplomában helyeztek örök nyugalomra. Az elpusztult királyi pihenőhely romjait először 1943-ban kutatóárkok ásásával határolták körül, és az előkerült leletek a teljes feltárás szükségességét hagyták örökül. Sajnálatos, hogy a munkálatokról nem készült jegyzőkönyv, de a megmaradt fényképek megfelelő támpontokat adtak az utókor számára.
1981-ben és '82-ben Zirc alapításának 800. évfordulójának megünneplésére készülve, a királyi udvarház romjaiból teljesen feltárták a korabeli kápolnát (templomot), a falakat - a felszínből kiemelve - rekonstruálták és konzerválták.

Barokk fogadó (népi nevén Bagolyvár)
A barokk fogadó 1723-ban épült, Zirc város legrégebbi épülete. A ciszterci rend otthona volt, ahonnan az 1726-os évektől az újratelepítési és építkezési feladatokat irányították. Ebben az épületben alakították ki Zircen a török hódoltság után az első kápolnát. Az épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu fogja közre, amelyek a lovas kocsik (hintók) be- és kihajtására szolgáltak. Az apátsági épület kiskvadruma 1733-ban készült el. Az épületet 1946-ban államosították. Napjainkban magántulajdon.

Barokk lakóház a napsugaras boltíves kapuval
A magántulajdonban lévő ház védett műemlék. (Zirc, Kossuth utca 7.)
Kálvária-kápolna
A kápolna 1895-ben épült. A Kálvária-kertben tizennégy stáció található, legmagasabb pontján áll a 12 m hosszú, 5 m széles egytornyú kápolna. Keleti frontján kiugró szószéket, alatta Krisztus sírjának sziklaüregét alakították ki. A kápolnába a délnyugati oldalon épített díszes lépcsőkön lehet feljutni, melynek belső terét szépen rendezték be. A főoltár mögött másfél méter magas kereszt áll, mely a 12. állomást, Jézus kereszthalálát ábrázolja.

Arborétum
Helyén egykor vadaskert volt. A halastó, amelyet a Cuha-patak táplál, már a 15. században létezett, mellette alakították ki 1737-től az apátság botanikus kertjét. Az 1766-ban készült térképen még az látható, hogy az arborétum területe a Cuha-patak jobb és bal oldalára közel merőlegesen parcellázott terület volt. 1754-ben már megépült az angolpark virágháza - ma a Reguly Szakképző tornaterme -, az előtte lévő, illetve az apáti lakosztály előtti területet nagy mennyiségű termőfölddel egyenlítették ki, és azt tömör tégla- és kőkerítéssel vették körbe. Az arborétum 20 hektáros területe napjainkra a Magyarország területéről begyűjtött fafajokon és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinenséről származó olyan fás és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek jól érzik magukat a Magas-Bakony 400 méterrel a tengerszint felett lévő mikroklímájában. Az arborétum érdekes építménye az a filagória, ahol már az 1930-as években kamarahangversenyeket tartottak, ezt a hagyományt követték az 1950-es és az 1990-es években is. A parkcentrumban egy hársfacsoport árnyában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye áll. (Zirc, Damjanich u. 9.)
A középkori pillérköteg, amely az arborétum fala mellett, az eredeti helyén áll, az 1180-as években épült első apátsági templom maradványa. Az egyik legrégebbi megtekinthető műemlék. Az oszlopfőre 1749-ben helyezték el Szent Imre egész alakos szobrát, majd 1751-ben a körülötte lévő címereket tartó barokk angyalokat.
Zirc és környéke a Bakony egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája, ahol a legfőbb érték a csend, a jó levegő és a gyönyörű természeti környezet. A Bakony legszebb részét, a Cuha völgyét átszelő Győr-Zirc-Veszprém vasútvonal jó szolgálatot tesz a túrázóknak. A kirándulni vágyók a "0 kilométeres bakancstól" a kék, piros, zöld, sárga jelzéseket követve a Magas-Bakony legszebb pontjaira kirándulhatnak. Zirc családias hangulatú vendégszeretettel és szolgáltatásokkal várja látogatóit. Az éves hagyományos programok: Magas-Bakonyi Napok (éves), Tavaszi Napok (április-május), United Games Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál (június), A BULI (július), Német Nemzetiségi Napok (augusztus), Diáknap (november).

Veres Annamária
www.zirc.hu
Dr. Czellár Katalin -
Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország (Panoráma Nagyútikönyvek)
Fotó: Szelényi Károly