Túracélpontok
Fertőd és környéke
108. Hajó Magazin, 2004. július

Fertőd 1950-ben jött létre Süttör és Eszterháza egyesítésével. Süttör középkori, Eszterháza később született település volt. Esterházy Pál unokája, Miklós - akit később a "Fényes" melléknévvel ruháztak fel - alakította ki Süttörön a 18. század legnagyobb szabású magyar épületegyüttesét, a franciaországi Versailles mintájára. Halála (1790) után azonban a tündöklés megszűnt, a kastély pusztulásnak indult. A második világháború tetemes károkat okozott. Az 1957-ben kezdett helyreállítási munkálatok még ma sem fejeződtek be egészen.

Fertőd - Volt Esterházy-kastély (Joseph Haydn út 2.)
1720-tól évtizedeken keresztül épült. Az operaház, a Muzsikaház, a Bábszínház, a Remeteség és a nagy vízesés 1784-ben készült el. Ezek közül az operaház, a Remeteség, a nagy vízesés teljesen elpusztult, a többi - némelyik romosan - ma is áll. Több építész is közreműködött a munkálatokban - A. E. Martinelli, Jakoby Miklós, F. Mödlhammer, Hefele Menyhért és mások -, azonban a munkálatokat "Fényes" Miklós irányította. Hasonló épületegyüttest Magyarországon máshol nem találunk.
A kastély díszudvarára rokokó kovácsoltvas hármas kapu vezet. A nagyméretű udvar déli oldalán, a belépővel szemben emelkedik a kétemeletes főépület, amelynek közepén a háromszögű oromzattal lezárt rizalit van. Az oromzat mögött, a rizalit teljes szélességében egy harmadik emelet, a barokk építészetben gyakori belvedere emelkedik. A főépülethez kétemeletes oldalszárnyak, ezekhez pedig földszintes épületek kapcsolódnak, amelyek közrefogják a kaput. Az udvaron a rokokó díszítésű főhomlokzat előtt, kerek szökőkút van. Íves vonalú, szimmetrikus díszlépcső visz az első emeleti erkélyre. Innen hármas ajtón át jutunk a díszterembe, amelyhez a zeneterem is kapcsolódik. A kastélyban százhuszonhat szoba van, mindegyik gazdagon ékesítve festményekkel, rokokó díszekkel. Ezek szinte mind elpusztultak a berendezéssel együtt. A főépületben a díszítéseket részben helyreállították, de a bútorok és tárgyak többsége más palotákból, kastélyokból származik. A főépület ma múzeum. Parkjának megmaradt része természetvédelmi terület. Valaha nagyszabású barokk franciakert volt, amely szintén versailles-i mintára készült. A kastélytól kiinduló széles, fasorral szegélyezett sugárutakat több kisebb út keresztezte, a metszéspontoknál kialakított tisztásokon épületek vagy szobrok álltak. A pompás pavilonok megsemmisültek. Külön látványosság volt a park változatos növényzete, a színpompás virágok, amelyeket havonta cseréltek az ágyásokban.

Muzsikaház (Madách sétány 1.)
A pompás barokk együttes része volt: itt laktak a hercegi udvartartás zenészei, közöttük 1766 és 1790 között Joseph Haydn is. A park nyugati szélén álló, egyemeletes sarokház homlokzatán kőkeretes ablakok nyílnak, az udvari homlokzatokat emeletes árkádok alkotják.
Az épületben Haydn-emlékszoba tekinthető meg. A zeneszerző emlékét Bory Jenő szobrászművész 1932-ben elhelyezett emléktáblája idézi.
Az épületegyüttest napjainkban is renoválják, így a kiállítások egy része jelenleg nem látogatható.

	A régi korok építészeti stílusait idézô fertôdi templom

Római katolikus (Szent Kereszt-) templom
A Fertőszéplakra vezető út mentén áll. 1984-1986 között emelték, Szabó István építész tervezte. A tágas, világos belső különleges értéke a főoltár képe: Udvardi Erzsébet festménye, az "Eszterházi Golgota". A templom előtti kis parkban álló Szent Család-szobor 1740-ből származik.

Nagycenk
Nagy- és Kiscenk két, önállóan fejlődő község volt az 1893-as egyesítésig. Nagycenket először egy 1291-es birtokeladási oklevélben említik. Ekkor Zenknek hívták. A XVI. századtól Nagyczenk. Német változatban Zinkendorf.
Nagycenk legfőbb látványossága a Széchenyi-kastély. 1750 körül, a kiscenki majorház falainak felhasználásával kezdték meg a barokk kastély építését. Ez időből származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A grandiózus elgondolás nem valósult meg, azonban irányt szabott az 1760 körül befejeződött építkezésnek.
A főépület három részből állt. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet.
Ekkor készül el az oromzaton lévő Széchényi-címer is. Kiépül a franciakert a főépület előtt, a bejáratot őrépületek övezik. A nevezetes hársfasort Antal gróf feleségének, Barkóczy Zsuzsannának a rendelésére telepítették. Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözött a kastélyba. Híressé tette a betűrendes, illetve szakkatalógussal is rendelkező könyvtárat és gyűjteményt. 1791-ben Hefele Menyhért elkészítette a kastély nagyszabású, kétemeletessé történő átépítéséhez szükséges terveket, a gróf azonban csak kisebb részleteit hagyta jóvá. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízta meg. Az építkezés 1800 nyarán fejeződött be. A kastély egységes, kora klasszicista homlokzatot kapott.
Ferenc gróf 1820-ban bekövetkezett halála után fia, Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével 1834 és '40 között ismét átépítteti azt.
A kastélypark időközben Ferenc és István gróf elképzelése alapján franciakertből angolparkká formálódott.
A kastélyegyüttes 1945-ig nem változott. A második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, berendezéseinek nagy részét elpusztították. A végleges újjáépítését 1969-ben országos méretű összefogás tette lehetővé. A főépületben és a nyugati szárnyban a Széchenyi István-emlékmúzeum kapott otthont, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és kocsimúzeum, míg a Vörös kastélyban szálloda, étterem és kávéház létesült.
Az emlékmúzeum két részből áll. A földszinti teremsor a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. Másik felében pedig a gróf gazdasági, politikai tevékenységéről kapunk képet. Számos eredeti dokumentum, tárgy, modell és makett mutatja be a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezőgazdaság és ipar állapotát. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténeti tárlat zárja.

Nagycenk dísze, a Széchenyiek kastélya

Szent István-plébániatemplom
A község központjában, kisebb magaslaton áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említése 1291-ből való. A megrongálódott középkori templomot 1722-24 között újjáépítették, de ennek ellenére a 19. század közepén már az összedőlés fenyegette. 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános levélben fordult Széchenyi Istvánhoz, aki 1860. január 7-én ezt jegyezte naplójába: "Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken!"
A templom előtt magas kőtalapzaton áll Széchenyi István egész alakos bronzszobra. A talapzaton a család címere van, alatta Széchenyi híres mondata olvasható: "Magyarország nem volt, hanem lesz". Az alkotás Stróbl Alajos műve, 1897-ben emelték. A közelmúltban megrongálódott a szobor. Az erős szél egy hatalmas fát döntött rá, azóta restaurálták.
A plébániatemplom közelében, a temető közepén van a Széchényi-család sírboltja. A mauzóleum két részből áll: az ovális alaprajzú barokk belső kápolna 1778-ban épült, a külső, klasszicista előcsarnokot Széchényi Ferenc 1806-1810 között emeltette Ringer József tervei alapján. A kapun át téglalap alakú előcsarnokba jutunk, melyet jón oszlopok tagolnak három, kazettás mennyezetű hajóra. A bejárat felett íves orgonakarzat van.

	A fertôszéplaki templom

Fertőszéplak
A község már egybeépült Fertőddel. Először egy 1262-es forrásban említik, a 17. század végétől az Esterházy-család birtoka, a 18. században egy ideig a Széchényieké volt. A kastélyban született 1754-ben Széchényi Ferenc. 1771-től újra az Esterházyaké lett a falu, de a kastélyt - amely azóta elpusztult - csak gazdasági célokra használták.
A faluban több, a 17-18. századból származó út menti szobor áll.

Falumúzeum
Öt, eredeti formájában helyreállított falusi ház együttese. Az 1860 és '70 között készült házak szépen mutatják az egykori fűrészfogas beépítést.
Római katolikus (Mindenszentek-) templom
A falu közepén áll. A középkori templom helyén a 18. század első felében építtette a Széchényi-család. Magasba nyúló, kéttornyos főhomlokzatán a Széchényiek címere és szentek szobrai láthatók.
A templom belseje egyhajós, dongaboltozat fedi. Figyelemre méltó az eredeti, 18. századi berendezés: három barokk oltár, a gazdagon faragott szószék, a keresztelőkút és több barokk faszobor. A "Nepomuki Szent János gyóntatja a királynét" című képet Schaller István festette 1774-ben.
A templom két oldalán, egy-egy kis dombon a Kálvária és a Szent Szív-emlékmű emelkedik. A szobrokkal díszített két remek alkotás a 18. századból való. Néhány szobrot a 19. században állítottak. A vasrácsok a 18. század második felében készültek.

Veres Annamária
Fotó: Szekeres László
Forrás: Magyar Nagylexikon,
Panoráma nagyútikönyvek