Túracélpontok
Győr
120. Hajó Magazin, 2005. július

Győr területén az újkőkorból kerültek elő a legrégebbi leletek, s a környék azóta szinte folyamatosan lakott. Kr. e. 350-től körülbelül 400 évig kelták éltek errefelé, a város első neve - Arrabona - is kelta eredetű. A római korban Pannónia egyik jelentős városa volt: a Bécsbe, Sopronba, Szombathelyre, Veszprémbe, Székesfehérvárra vezető utak ma is nagyrészt a régi római utak nyomvonalán haladnak. A magyar honfoglalás után a település, immár Győr néven, ismét jelentős hely lett: Szent István király vármegyeszékhellyé tette, és püspökséget alapított a városban. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és Sopron előzi meg. Védett épületeinek legnagyobb része a 16. században épült városfalakon belül található.

Induljunk hát el, és nézzünk körül ebben a látnivalókban bővelkedő városban. Kiindulási pontunk a Bécsi kapu tér, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. Nyugati oldala - a múlt század közepe óta - a Rába felé nyitott, keleti oldalát részben középkori, valamint eredeti barokk, copf és klasszicista stílusú házak határolják. A téren egészen a 16. századig nagyméretű római épület maradványai álltak. Ennek köveit használták fel valószínűleg a vár építéséhez. A tér közepén Mátrai Lajos alkotása, Kisfaludy Károly bronzszobra látható.

Karmelita templom (Bécsi kapu tér)
1716 és 1725 között épült Witwer Márton Athanáz (1667-1732) karmelita szerzetes tervei szerint. Szép barokk homlokzata mögött a templom elliptikus alaprajzú, a szentély mellett torony magasodik. A homlokzatot három fülkében elhelyezett szobor díszíti. Berendezése az építéssel egykorú, szintén Witwer tervezte. A kivitelezés - a főoltár és a négy mellékoltár felépítménye, a pompás szószék, a padok, az aranyozott szobrok, a sekrestye és a könyvtár remek fafaragásai - azonban már Richter Ferenc karmelita szerzetes művészi munkája.
A díszes barokk főoltár képén Szent István és Szent László a magyarok nagyasszonya előtt hódol. A kép festőjét nem ismerjük, de az biztos, hogy a négy mellékoltár képeit Martinus Altomonte alkotta az 1720-as években. A szentély falfestményét ("Utolsó vacsora") és a kupola freskóit Johann Kastner festette 1908-ban.
A gyóntatófolyosóról nyílik az úgynevezett "sötét" vagy lorettói kápolna, a názáreti Szent Ház másolata; 1718-ban épült, fekete Szűz Mária-szobor látható benne. A templom alatt nagy kripta van, amelynek födémét egyetlen oszlop támasztja alá. A kripta egyben osszárium (csontkamra) is, ide gyűjtik a száz évnél régebbi csontvázakat. A templomhoz csatlakozó egykori karmelita kolostor ma szálloda.
A templom főbejáratától jobbra, kápolnaszerű fülkében áll Győr egyik legszebb barokk szobra, az úgynevezett "Hab Mária". A 18. század első feléből származó szobor eredetileg árvízi emlék volt, s valószínűleg a 19. század végén hozták mai helyére.

Városháza

A vár maradványai
A karmelita templommal szemben találhatók. Az erődítmény eredete a 10. század végére nyúlik vissza, az évszázadok folyamán többször elpusztult és újjáépült. Legutóbb Napóleon katonái robbantották fel a várat 1809-ben. Csak az úgynevezett Sforza-udvar és -bástya, meg a mögötte lévő kazamaták maradtak meg, ahol megtekinthetjük a Xantus János Múzeum kőtárát. A Sforza-bástya alatti téren, a Rába partján Szent István lovas szobra áll, Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászművész alkotása.
A Bécsi kapu térről a Rába kettős híd vezet át a Rábca, a Mosoni-Duna és a Rába között kialakult városrészekbe, Újvárosba és Szigetre. Ez utóbbi már a középkorban is lakott terület volt, az előbbi csak a 16. században kezdett benépesülni. A híd közelében látható, 1886-ban épült, favázas, emeletes csónakház ma is az evezős sportot szolgálja.

Evangélikus öregtemplom (Petőfi tér, Sziget városrész)
1783 és 1785 között épült fel az evangélikus konvent udvarában. Építésére csak azzal a feltétellel kaptak engedélyt, hogy a templomnak zárt udvarban kell állnia, és nem lehet tornya. A téglalap alaprajzú templom belső tere háromhajós, az oldalhajók felett karzatokkal. Szószékkel egybeépített oltára rokokó, az oltárképet Orlai Petrich Soma (1822-1880) festette.
A Mosoni-Duna és a Rába összefolyása mellett emelkedik a Káptalan-domb. Itt alakult ki már a középkorban Győr vallási központja, a püspökök vára és a székesegyház. A templomot 17-18. századi házak övezik. Néhol még megvannak a középkori várfalak maradványai.

Püspökvár
A Káptalan-domb északnyugati sarkában áll. A Szent István király uralkodása alatt emelt palotából semmi sem maradt, az épület legrégebbi része a ma L alakú együttes északi szárnyába belefoglalt lakótorony, amely 1250 táján készült. A nagy tömegű csonka torony mintegy száz évvel későbbi. A többi épületrész főként a 16. századból származik, a Rába felé néző falak és bástyák 1664-ben épültek. A 18. században valószínűleg Hefele Menyhért (1716-1794) tervei alapján újult meg a palota. Mai külseje barokk. A csonka torony déli oldalához támaszkodik a gótikus Dóczy-kápolna, amelyet Nagylucsei (Dóczy) Orbán püspök építtetett 1487-ben. A kápolna szentélye az előkertből látható (bemenni nem lehet, mert ez a mindenkori győri püspök házi kápolnája). Ablakai kőrácsosak (a színes üvegablakokat Sztehlo Lili készítette az 1950-es években), belsejét csillagboltozat fedi.
A csonka torony alatti dongaboltozatos kapualjban címerekkel díszített, gótikus ülőfülkék vannak.
Az északi szárny pincéjéből keskeny lépcső vezet le az egykori lakótorony megmaradt részéhez, a Duna felé eső, régi bejárat ma (elfalazva) az udvar szintjénél 8 méterrel mélyebben fekszik. A 16. században a bástyák építésekor ugyanis a lakótorony Duna felőli részét feltöltötték.

A székesegyház
A püspöki palotával szemben emelkedik. Az első - román stílusú - templom 1030 körül épült, ezt hamarosan háromhajós bazilikává alakították. A 13-14. században háborús rongálások miatt többször is fel kellett újítani, a 15. században gótikus stílusban épült át. Az 1594-1598-as török megszálláskor ágyúállásoknak, lőszerraktárnak és istállónak használták, s teljesen tönkrement. Giovanni Battista Rava olasz mester építette újjá 1639 és 1645 között, Draskovich György püspök megbízásából. Tornya 1680-ban készült el, belső terét pedig - Hefele Menyhért tervei szerint - az 1770-es években alakították ki. 1823-ban a tornyot meg kellett támasztani. Az 1911-es években, majd 1969 és 1972 között restaurálták a templomot.

Loyolai Szent Ignác bencés temlpom a Főtéren

Szent Mihály-szobor
A székesegyház déli oldala előtt áll. Az 1764-ből származó barokk munka ismeretlen szobrász alkotása. A gonoszt a mélybe taszító, sisakos, pajzsos arkangyal lángpallossal a kezében látható. Győr egyik legjelentősebb szobrászati emlékét Szakál Ernő restaurálta 1955-ben.
Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállítása
A Káptalan-domb és a Martinovics tér sarkán a közelmúltban átépített, egyemeletes házban látható. Borsos Miklós (1906-) alkotói pályája Győrből indult, s most itt kapott méltó otthont műveinek egy része.

Frigyláda-emlékmű vagy Frigyszekrény-szobor (Gutenberg tér)
Valószínűleg J. E. Fischer von Erlach (1693-1742) tervei szerint faragta Antonio Corradini 1731-ben a pompás barokk szoborcsoportot. Magas, volutákkal megtámasztott talapzaton (amelyen a kálváriajelenetet láthatjuk) két angyal emeli magasba a frigyládát. A frigyláda aranyozott bádogból készült, fölötte sugaras glóriával övezett Isten Báránya van. A hagyomány szerint III. Károly engesztelésül készíttette, amikor 1729-ben a vár őrsége el akart fogni egy szökött katonát, és a pap kezéből kiütötték a monstranciát, amely összetörött.

Vaskakas (Dunakapu tér)
Győr városának jelképe a Duna partján fekvő tér kútfigurája. Eredetije a Xantus János Múzeumban van. A kakas motívuma a török időkre nyúlik vissza: a hagyomány szerint a törökök azt mondták, hogy a magyarok csak akkor tudják majd visszafoglalni a várat, ha a Duna-kapu fölötti vaskakas megszólal.
Szent Ignác-templom, bencés rendház és gimnázium

(Széchenyi tér 8-9.)
A tér déli oldalát foglalja el. Az együttest eredetileg a jezsuiták építették, a templom 1634 és 1641 között, a rendház 1667-re készült el, a gimnáziumot a 18. században emelték. A jezsuita rendet 1777-ben feloszlatták, az épületegyüttest 1802-ben a bencések kapták meg. ők a régi gimnáziumot lebontották, a helyére újat emeltek, ami 1888-ban nyílt meg, és ma is működik.

Magyar Ispita (Rákóczi Ferenc utca 6.)
Az elaggott győri magyar polgárok otthona volt egykor, amely Széchenyi György püspök alapítványából épült fel a 17-18. században, több régi lakóház felhasználásával. Az egyemeletes épület egyszerű homlokzatát két fülkeszobor díszíti. Két udvara, amelyet toszkán oszlopokon nyugvó árkádsorok öveznek, a győri reneszánsz legszebb emlékei közé tartozik. A hátsó udvarban Borsos Miklós szobrászművész díszkútja áll.
A város részletes bejárásához, megismeréséhez nem elég egy nap, aki teheti szánjon rá kicsit több időt. Egy hosszú hétvége alatt akár bejárhatók a környező, jelentős látnivalókkal büszkélkedhető települések is, úgy mint Pannonhalma, Bakonyszentlászló, Csesznek. Kellemes időtöltést!

Veres Annamária
Fotó: Balogh Judit
Forrás: Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc:
Magyarország Panoráma nagyútikönyv,
www.gyor.hu