Túracélpontok
Mohács

A komoly történelmi múlttal rendelkező Mohács neve a köztudatban két dologgal kapcsolódik össze. Az egyik az 1526-os Mohácsi csatavesztés, ugyanis a sikertelen kimenetelű csata eredményeként az ország három részre szakadt és megkezdődött a 150 éves török uralom. A másik a helyi nemzetiségek, a sokácok messze földön híres népszokása, a tavaszi napforduló idején megrendezésre kerülő, ezrek által látogatott Busójárás.

Mohács első okleveles említése 1093-ból való. A kis falu fejlődése egyenletes volt és 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. Amikor 1526-ban II. Lajos király seregével a török elé vonult, utolsó éjszakáját itt töltötte a püspök házában. A tragikus kimenetelű csata augusztus 29-én zajlott le a Mohács alatti síkságon. A túlerő győzött, a magyaroknak csaknem a fele elesett a csatában. A menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, s belefulladt a vízbe. A csata után a törökök felgyújtották ugyan a várost, de azt hamarosan újjáépítették. A palánkvár falait helyreállították, a várost közigazgatási központtá jelölték ki. Ebben az időben a magyarok egy része átköltözött a biztonságot jelentő szigetre. Sokan végleg ott is maradtak, létrehozva a túlparti települést, Kis-Mohácsot. A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) után a törököt kiűzték Baranyából, ekkor Mohács is felszabadult.

Busójárás
A busójárás eredete a török időkbe vezethető vissza. A monda szerint az itteni lakosok a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén kerestek menedéket a törökök elől. Egyik este, amint a házaikból kiűzött mohácsiak a tűznél beszélgettek, megjelent körükben egy örök sokác ember, aki megjövendölte a török kiűzését. "Ne keseredjetek el! Mindnyájatok élete meg fog változni. Vissza fogtok térni házaitokba, szeretteitekhez. Ti fogjátok kiűzni a kontyosokat! Jelet fogok küldeni számotokra, mikor elérkezett az idő. Készüljetek fel a harcra: készítsetek különféle fegyvereket fából, faragjatok magatoknak fűzfából rémisztő álarcokat, álljatok harcra készen mindenkor! A jel egy viharos éjszakán érkezik majd mindannyiótoknak: aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában."
Másnap megkezdődött a készülődés, fegyvereket, álarcot készítettek - és vártak, vártak. Aztán egy viharos éjszakán megjelent előttük egy délceg lovag, és arra szólította őket: kövessék. A törökök a vihar előli behúzódtak a mohácsi házakba. Az őrök is aludtak, amikor szörnyű zajra ébredtek, és az álarcos - ördögpofájú szörnyeket - látva felvesztve menekültek a városból. A hagyomány szerint az török kiűzését, de a téltemetést, a farsangi vigasságok végét is idézi a busójárás.
Régen a gyerekek farsangja kezdődött a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön. A felnőttek vigassága farsangvasárnapjától hamvazó szerdáig tartott. A mai busójárás újabb szokásaival karneválszerű vidám mulatsággá alakult, ami azonban kedvelt idegenforgalmi látványosság. A felvonulás fő érdekessége ma: az ijesztő, szalmával kitömött birkabundás, álarcos busók és harisnyában tollat, fűrészport rázogató "jankele" gyerekek mellett, a középkori ágyú felvezetése, hangos durrogtatások kíséretével. Sötétedéskor a főtéren nagy tüzet raknak, s szalmabábu képében elégetik a telet.

Mohácsi történelmi emlékhely, szoborpark
A mohácsi csatamező temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely. dr. Papp László, a pécsi múzeum régésze tervszerű ásatásokkal rábukkant az első két tömegsírra, amelyekben mintegy 220-250 csontváz feküdt. Az emlékhely építési munkái 1975 őszén kezdődtek meg a közel nyolchektáros területen. Ekkor újabb három tömegsír került elő, amelynek feltárását a múzeum akkori régésze, Maráz Borbála végezte. Az emlékhelyre Pölöskei József ötvösművész készítette kapun át jutunk. Az ívelt záródású, monumentális alkotás - mint minden ezen a helyen - az elesett hősöket szimbolizálja. Bronzelemeit huszonnyolcezer szegeccsel állították öszsze, ami megközelítően jelzi az elesettek számát. A kapun belül két kőtáblán Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása a két bronzból gyurt falevél, rajtuk az évfordulóra, s a természetvédelmi területre figyelmeztető felirat olvasható. Bencsik István szobrászművész kőből térképet állított itt fel, amelyen a csata helyét és a körülötte lévő településeket jelölte meg. A kis udvart Illés Gyula törött virágra emlékeztető szökőkútja díszíti. Az átriumos épületben vannak a kiszolgáló helyiségek, ezt és az egész emlékhelyet Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök tervezte.

Kopjafák
A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrát láthatjuk. Alkotóik Király József, Kiss Sándor, Kő Pál és ifj. Szabó István szobrászművészek voltak.



Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)
A bizánci stílust követő, historizáló fogadalmi templomot a mohácsi csata 400 éves évfordulójára emlékezve építettek - 1929 és 1940 között - Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt, szép arányú templom mind külső, mind belső megjelenésében méltó emléket állít a magyar történelemnek, és a mohácsi vésznek. Nemcsak Mohács, hanem az egész ország számára is jelképpé vált. A csatatéri emléktemplom vagy más néven fogadalmi templom alapjaiba háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kilós földcsomagokat helyeztek el, jelképezve ezzel az ország, a nemzetünk összefogását.
Árkay Aladár (1868-1932) és Árkay Bertalan (1901-1975) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Kupolája harminc méter magas és húsz méter átmérőjű. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlő Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakéra emlékeztető - szenteket ábrázoló - üvegablakai díszítik. A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek. A templomban egy régi Madonna-szobrot, az ún. Mohácsi Boldogasszony szobrát őrzik, melynek legendáját a szentély freskóin is megörökítették. E legenda szerint a szobor eredete még a török által uralt Mohács idejére nyúlik vissza.
Sztehlő Lili tervei alapján 1952 és 1956 között készültek el Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész kivitelezésében a templombelső mozaikképei. Maga az épület és a benne lévő műalkotások megörökítik a magyar történelem legfontosabb állomásait. A padlózat mozaikja - színével, jelképeivel - az 1526-os mohácsi csatára utal.

Busó Ház
A húsz életnagyságú, busó maszkot viselő bábut, három sokác lány és egy boszorkány figurát felvonultató kiállításon azok is átélhetik a Busójárás hangulatát, akik nem a farsang időszakában látogatnak Mohácsra.
Az életkép hátterében Szigeti Szabó János csónakos átkelést megörökítő festménye látható, a többi falon fényképek, sokác viseletek és faragott busó maszkok tekinthetők meg.

Forrás: www.vendegvaro.hu, www.mohacs.hu
Veres Annamária
Fotó: Szekeres László