Túracélpontok
Balatonföldvár
60. Hajó Magazin, 2000. július

Balatonföldvár a Balaton déli partján helyezkedik el. A település szerkezetét alapvetően meghatározza, hogy a fürdőhelyet tervszerű számítással építette ki alapítója, néhai Széchenyi Imre gróf. A tónak e Zamárditól Balatonszárszóig terjedő partja a térségi tájak között egyedülálló: itt a legkeskenyebb a víztükör, a földvári magaslat tetejéről látni lehet a víztükör mindkét szélét és az északi part hegyeit.

Balatonföldvár vidékének éghajlatára jellemző, hogy a hőingadozás kisebb az átlagosnál, a nyár kevésbé forró, a tél pedig enyhébb, mint az ország más vidékein. Mindez azért, mert a Balaton környéke három nagy földrajzi táj (az alpesi, a földközi-tengeri és az alföldi klímavidék) érintkezési pontján fekszik, és e három tényező különböző hatásai egyenlítődnek itt ki. Balatonföldvár és térsége vízrajzi viszonyait a földtörténeti időkben a mainál jóval nagyobb kiterjedésű tó alakította ki, határozta meg. Ezek a viszonyok az utóbbi évszázadban, sőt az elmúlt évtizedek alatt is sokat változtak a Balaton vízszintjének csökkenésével, a berekterületek lecsapolásával.
A település népessége a legelső hivatalos népszámláláskor (1870) alig haladta meg a száz főt. A fürdőhely jelentőségének felismerése után erőteljes fejlődésnek indult. Az 1941. évi népszámlálás idején már 499-en éltek itt. A lakosság az 1941-49 közötti időszakban 66 százalékkal emelkedett, a mai lakosság 2299 fő.
1903-ban klubot, kaszinót és téli üdülésre is alkalmas szállót emeltek. A Fürdő Részvénytársaság készítette a 1200 méter hosszú és 18 méter széles, nyílegyenes parti sétányt. Ekkor indult meg a kikötő építése és a közművesítés. A helység gyógyfürdő jelleget nyert. Az első világháború után fokozódott az érdeklődés a Balaton iránt. 1928-ban létrehozták a Balatoni Intéző Bizottságot. Az 1930-as években a déli part nyaralóhelyei közül Balatonföldvár volt a legkeresettebb. 1895-ben vasútállomást (a vasút 1861-ben épült), 1942-ben templomot építettek. A második világháború alatt a hosszúra nyúlt dunántúli csaták megrongálták a parti villákat. A felújítás az 1950-es években kezdődött el. A patinás nagy villák mellett új üdülők, szállodák épültek. A helység 1950-ben lett önálló közigazgatású község, 1985-ben vált nagyközséggé, 1992-ben pedig város lett.
A Petőfi utca 1. szám alatt található épület Rákosi Jenő tulajdona volt, ma a városháza. Ebben a nyaralóban élt a tulajdonos két testvére: Rákosi Szidi, a Nemzeti Színház művésznője, akinek híres színiiskolája ötven éven át nevelte a színészeket, és Viktor, a lapszerkesztő. Rákosi Jenő földvári háza éveken át irodalmi találkahely volt.
A villasor végén a híres Korányi Frigyes professzor várszerű, neoromán stílusban épült nyári kastélya áll. A tornyos, bástyás kastélyt - Földvár egyik legfeltűnőbb épületét - Bobula János építész tervezte, 1896-ban készült el. Nagy parkjában későbbi gazdája, az Élelmezésügyi Minisztérium újabb épületet emelt. Korányi Frigyes orvosprofesszor a Széchenyi család háziorvosa is volt, ő beszélte rá a családot az üdülőhely alapítására. Ugyanebben az utcában sorakozik a Széchenyi család által épített hét villa is.
Kvassay Jenő (1850-1919) a vízügyek országos vezetője volt mint a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának főnöke. Nevét a Balaton tudományos kutatásának elősegítésével, vízszabályozásokkal és a balatoni kikötők építésével tette híressé. Földvárt különösen szerette. Az ő elgondolása alapján létesült a róla elnevezett 1200 méter hoszszú, platánsoros sétány, amely a déli part legszebb sétahelye. A Kvassay sétányon áll egy másik, országosan ismert nevű műszaki potentát, Kandó Kálmán gépészmérnök, a vasút-villamosítás világhíres úttörőjének a villája. Kandó Kálmán (1869-1931) mint a Ganz Villamossági Vállalat vezérigazgatója éveken át nyaralt földvári manzárdtetős, szolid építésű, ízléses villájában, amelynek egyik oldala a tóra, a másik a villasorra nézett. Az épületen emléktáblát helyeztek el.
A színművészetnek is volt központja Földváron, Bajor Gizi otthona révén. A ma emléktáblával jelölt épületben nyaralt éveken keresztül a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége, aki a Széchenyiektől vette meg az épületet még a harmincas évek elején. A ház egyszerűségével kirítt a többi közül, egyáltalán nem hivalkodó, szerény, családias. Az épület egykori tulajdonosáról sétányt neveztek el, és az ő nevét vette fel a helybéli közösségi ház. Ennek modern, a település központját meghatározó épületét 1994-ben adták át. Különböző méretű termei sokféle rendezvény lebonyolítására adnak lehetőséget. Az idegenforgalmi időszakban előadások, hangversenyek, kiállítások várják az érdeklődőket. Az év másik részében a helyben működő amatőr művészeti csoportok próbái, bemutatkozásai, tanfolyamok, klubok, szakkörök, valamint a civil szervezetek munkája folyik a házban. Évente több regionális rendezvény színhelye. A városi könyvtárt a közösségi ház épületében helyezték el, több ezer kötetével várja az érdeklődőket. A kertmozi májustól szeptemberig működik, július-augusztus hónapokban napi két előadással. A vasútállomás mögötti nagy parkban lévő szabadtéri színpad ugyancsak a július-augusztus hónapokban szórakoztatja a vendégeket, ilyenkor koncertek és folklórestek színtere.
A város nevezetes művészeti rendezvénye a képzőművészek balatonföldvári nyári tárlata, a Somogyban élő alkotók kiállítássorozata, valamint a Földvár Fesztivál, amely a június 15-éhez közel eső hétvégén 2-3 napos rendezvény. A Földvári Zenei Esték keretében főszezonban minden kedden este tartanak hangversenyt a római katolikus templomban, és júliusban rendezik meg a Balatoni Folklórtalálkozót. A Magyar-Bajor Találkozón, I. István ünnepén nem csak az államalapítóra (házassága révén), az ezeréves magyar-bajor kapcsolatokra is emlékezik a város. A földvári búcsú és szüreti fesztivál (szeptember közepén) a templom búcsújához kapcsolódik. Kétnapos látványos programjával idézi fel a századfordulón híres földvári búcsú hangulatát. Ehhez kapcsolódik a szüreti felvonulás, amelyen a nemzetközi folklórtalálkozón részt vevő együttesek is fellépnek.
Földvár nem nagy település, mintegy kétezer ingatlannak ad helyet. A közművesítettség százszázalékos. A gyönyörű régi épületekhez és az új szállodákhoz egyaránt harmonikusan illeszkednek a régebbi vagy mai modern lakóházak és magánüdülők. Gyakorlatilag egyedüli település a Balaton déli oldalán, ahol csaknem teljes hosszában végig lehet sétálni a parton. Nemzetközi üdülőhely. Szerepkörét szép fekvésének és kedvező adottságainak köszönheti. Még nyáron, a főszezonban sem tűnik zsúfoltnak annak ellenére, hogy az állandó lakosság tízszerese - 20-30 ezer ember - tartózkodik itt vendégként. Idegenforgalmi súlyát jelzi, hogy a somogyi partszakasz vendégforgalmának húsz százalékát bonyolítja le.
A gyönyörű táj, a Balaton déli oldalának páratlan szépségei adták az ötletet a földvári üdülőtelep létrehozásához. Száz év óta óriásit fejlődött a település. A hajdani pusztából a déli part egyik legszebb, kitűnő infrastruktúrával rendelkező települése lett. Ma kiemelt nemzetközi üdülőhely, a külföldiek kedvelt pihenőhelye. 1994-ben Európa-díjat kapott a virágosításban, tisztaságban elért eredményéért, 1995-ben pedig első helyezett lett A virágos Magyarországért pályázaton a városok kategóriájában.
A település sportéletében a vitorlázás mindig az élen volt. A Balaton egyik legszebb kikötője vonzotta a vitorlázni vágyó embereket. Ezek sorából kiemelkedett a tősgyökeres földvári Holovits család két reprezentánsa, György és Tamás, akik több olimpián vettek részt a Csillaghajó kategóriában. Méltó utódaik napjainkban a Majthényi Szabolcs és Domokos András páros, ők a Balatonföldvári Spartacus Vitorlás Egylet versenyzőiként 1994-95-ben Ausztráliában világbajnoki címet szereztek a Repülő Hollandi kategóriában. 1996-ban, a Balatonföldváron lebonyolított világbajnokságon ezüstérmesek voltak.
(Reőthy Ferenc: Balatonföldvár című munkája nyomán)

Fotó: Szamódy Zsolt