Túracélpontok a Balatonon
Balatonalmádi
61. Hajó Magazin, 2000. augusztus

Balatonalmádi a Balaton északi partján, a keleti medence egyik festői szépségű részén fekszik. Hét kilométer hosszú partszakasza egy félkörív formájú, tóba nyúló félszigetet követ, amelyet változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelnek körül, egyedülálló, amfiteátrumszerű fekvést biztosítva ezzel a városnak. A város 4995 hektáros közigazgatási területén 8300 fő állandó lakos él, de a nyári időszakban az itt-tartózkodók száma gyakran ennek a háromszorosa.

Balatonalmádi történelméhez különböző települések története fűződik. A múló idő sodrában ezek a történetek össze-összeértek, majd Káptalanfüred 1952. évi és Vörösberény 1971. évi Balatonalmádihoz csatolásával végleg összefonódtak. Bronzkori és római kori leletek bizonyítják, hogy a város területén régi korok emberei is letelepedtek. Régészek 1996-ban egy kb. nyolcezer éves település maradványaira bukkantak.
Vörösberény a honfoglalás körüli években már bizonyosan létezett. Maga Szent István királyunk adományozta a veszprémvölgyi görög apácáknak - 48 füsttel, 6 halásszal, Szárberény néven - az első, magyar helyneveket is tartalmazó görög nyelvű oklevél szerint. Régi korok tanúja a XI-XII. századi, román kori alapokon nyugvó református templom, ami magán viseli a gótika jegyeit is, tornya pedig a XVII. század végének barokk stílusát őrzi. A kőfallal kerített templom méltóságteljesen magasodik a városrész fölé, s mint a település legrégibb épülete, méltán jelképezi azt a város címerében. Nyaranta az épület komolyzenei koncertek helyszíne. Vörösberény másik jelentős történelmi épülete a Szent Ignác tiszteletére emelt, 1779-ben felszentelt katolikus templom. Freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A templom mellett áll a volt jezsuita kolostor. Építésének ideje ismeretlen, de 1758-ban már mint a győri jezsuiták berényi "kastélya" létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel. Vörösberény sokat változott, különösen az elmúlt ötven évben, de zegzugos utcáin sétálva még érezni az ezeréves balatonfelvidéki falu hangulatát.
Almádi nevével először egy 1493-ban kelt oklevélben találkozunk. A szőlő adásvételéről szóló okiratban a birtok helyét így jelölték meg: "Szárberény helység szőlőhelyén az Almádinak nevezett helyen". A szőlőművelés - a kedvező földrajzi fekvés és éghajlat miatt - évszázadokon át, egészen az 1880-as évek közepén bekövetkezett filoxérajárvány pusztításáig a legjövedelmezőbb gazdasági ág, a megélhetés forrása volt a környéken. Almádi területe - Almádi és Berény-dűlő - a veszprémi káptalan birtoka volt. Önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1901-től lett hivatalos neve Balatonalmádi. A fürdőhellyé válás a filoxéravész után, a káptalani, majd magánbirtokok parcellázásával indult meg a XIX. század utolsó negyedében. A szőlővel újra nem telepített területeken átalakították a pincéket, villákat, nyaralókat, a part mentén fürdőházakat építettek, parkokat alakítottak ki, miközben a település lélekszáma egyre nőtt, és fokozatosan emelkedett a nyaralóvendégek száma is. S ha vendégek voltak, vendéglők is lettek. Kávéház és szálloda, folyamatosan bővült a szolgáltatások köre. 1889-ben Almádi bekapcsolódott a rendszeres balatoni hajóforgalomba, 1909-ben megindult a vasúti közlekedés is. Különös lendületet adott a településnek a természetgyógyászati módszerek - a Kneipp-féle vízkúra, a Rickli-féle nap- és légfürdő, a Lachmann-féle táplálkozási rend - helyi népszerűsítése a századfordulón. Később e gyógymódok veszítettek jelentőségükből, de addigra Almádi mint gyógyfürdő is ismertté vált. Nyaranta jómódú polgárcsaládok népesítették be a partot. Az egykori újságok tenisz-, úszó-, póló-, atlétikai, valamint vitorlásversenyekről tudósítanak, de beszámolnak estélyekről, műkedvelő előadásokról, gyermekbálokról és tombolaestélyekről is. Az egykori képeslapokról hosszú ruhás, napernyős hölgyek mosolyognak ránk, kalapos gavallérok sétálnak a parti sétányon, a zenepavilonból, a vendéglők kerthelyiségeiből szinte halljuk a cigányzenét. Vidám, pezsgő nyarak emléke éled.
Az Almádi nevű városrészben - korából adódóan - kevés műemlék jellegű látnivaló akad, de a század elejéről megmaradt facsipkés, verandás villák igazi helyi érdekességek. Kiemelkedő jelentőségű az 1930-ban épült Szent Imre katolikus templom. Anyaga permi vörös homokkő, a környék jellegzetes kőzete és építőanyaga. Mellette, a Szent Jobb kápolnában látható a budai várból a II. világháború után idemenekített aranymozaik.
Káptalanfüred, a harmadik településrész már mint nyaralóhely, a veszprémi káptalan erdőbirtokainak parcellázásával jött létre az 1930-as években. Ez a terület 1952-ig Zala megyéhez tartozott, de összeért Balatonalmádi parcellázott részeivel. A városrész fái - tölgyek, fenyők, cserjék - őrzik a múltat, alattuk sok száz nyaralóház húzódik meg.
A nyaralóélet kezdeteitől szerves fejlődés szakaszain át kialakult egy vendégforgalomban érdekelt település, ami 1989-re a várossá válás küszöbéhez ért. Az 1990. évi rendszerváltozás, az azt követő gazdasági átalakulás még hangsúlyosabbá tette az idegenforgalom szerepét a város életében.
Az utóbbi években a település nekilátott több évtizedes infrastrukturális lemaradásának felszámolásához, gyors ütemben bővült a gáz-, csatorna- és a telefonhálózat. Kiépültek a kisváros intézményei. 1988-ban megnyitotta kapuit az országos beiskolázású magyar-angol két anyanyelvű gimnázium. Új létesítmény, s a régi községháza szépen átalakított épületében kapott helyet a Városi Zeneiskola. A felsőfokú képzést nyújtó alapítványi iskola tevékenysége Balaton Akadémia néven vált ismertté.
Néhány év alatt jelentős hírnévre tett szert az újjáépített városháza felső szintjén létrehozott Padlásgaléria, amely nyaranta gyűjteményes és egyéni képzőművészeti kiállítások helyszíne. A településre jellemző élénk kulturális élet nem hagyomány nélküli. Almádi már a múlt században is kedvelt helye volt a művészeknek, elsősorban a képzőművészeknek, és ma is számosan kötődnek a településhez.
Téli-tavaszi nyugalmából mintha egy sóhajtással ocsúdna fel a kisváros, indul a nyári szezon. A városközpont, a part megtelik pihenni, felüdülni vágyó vendégekkel. Szállásról - a fizetővendéglátás több ezer férőhelye mellett - a panziók, kempingek, vízparti szállodák gondoskodnak. A város fölé magasodó Auróra hotel tizenhárom szintes épülete változatos pihenést, kikapcsolódást - fedett uszoda, szauna, szolárium, automata tekepálya - kínál a vendégeknek. A szállásfoglalást, -keresést hat utazási iroda segíti. A vendéglők, éttermek ízletes ételekkel, balatoni borokkal várják az éhes vendéget, legyen bár az Öreghegy tetején vagy a tó partján.
A fürdőzés, a napozás szerelmesei három városi strand közül választhatnak, de a vízparti szállodák, kempingek, üdülők saját stranddal is rendelkeznek. A városiak közül legnagyobb a Wesselényi strand.
A régi Hattyú vendéglői estélyek emlékére Hattyú bállal kezdődik az idény június utolsó szombatján. Rezesbanda, felvonulás, tánc napfelkeltéig és jókedv köszönti a nyarat. A szezonban szinte minden napra jut egy-egy program. A parti sétányon század eleji mintára újra építették a zenepavilont, hetente fúvószene szórakoztatja az érdeklődőket.
A július utolsó tíz napjára szervezett Almádi Napok bővelkednek eseményekben. A városháza előtti téren kirakodóvásár zajlik, benne a népi iparművészek remekeivel. A színpadon egymást váltják a könnyűzene különböző irányzatait képviselő művészek, színészek, humoristák, bohócok és néptánccsoportok - itt mindenki találhat kedvére való szórakozást. A komolyzene kedvelői nyárról nyárra részesei lehetnek a kiváló akusztikájú és csodaszép vörösberényi református templomban tartott "Régi zene" hangversenyeknek, ahol európa-hírű muzsikusok és ifjú tehetségek előadásában hangzanak fel az egyházi és világi zene kezdeteitől a barokkig ívelő időszak legszebb darabjai.
Hagyományos rendezvény a Magyar Televízió Nemzetközi Cimbora Vakációja is, ilyenkor tíz napon át közel kétezer gyermek alkotó módon ismerkedik a művészetekkel, esténként pedig nyilvános produkciók várják a nagyérdeműt.
A sportolni vágyók a tenisz- mellett felkereshetik a jó minőségű sportpályát, és a négy strandröplabda-pályát. A vízisportok rajongóinak úszó-, szörf- és vitorlásversenyeket szerveznek. A hajóknak hét kikötő ad helyet.
Jól érezhetik magukat Balatonalmádiban a természet- és túrakedvelők. Sétálhatnak a század elején telepített, szépen gondozott Öregpark platánjai, fűzfái alatt, közelről figyelhetik meg az itt még több helyütt összefüggő nádas vízi világát, vagy barangolhatnak a Malom-völgy szorosaiban. Kiépített kerékpárút vezet Kenesétől Füredig. Jelzett turistautak futnak a hegygerincekre, ahonnan a város, a tó és a pannon táj szépségeiben gyönyörködhetnek.

Kovács Piroska Rózsa
Fotó: Szamódy Zsolt