Túracélpontok: Nagyvázsony
A hagyaték
96. Hajó Magazin, 2003. július

Nagyvázsony 1700 lakosú község a Dél-Bakony és a Balaton-felvidék között, az 599 méter magas Kab-hegy alatt. A helységről első alkalommal egy 1233-as oklevél tesz említést, ekkor a Vezsenyi család birtoka volt és a Szent István-templom köré települt. A Vezsenyi család 1472-ben kihalt, birtokukat Mátyás király hű vitézének, Kinizsi Pálnak ajándékozta. Vázsony 1478-tól mezőváros, Kinizsi Pál halála után a birtok felesége, Magyar Benigna tulajdona lett, majd az ő örököseinek nevére szállt. A török időkben a mezőváros elpusztult, de még a 16. században új település alakult ki a vár alatt. 1649-ben III. Ferdinánd a birtokot Zichy István vicegenerálisnak adományozta, s Nagyvázsony a Zichy család birtokában maradt egészen 1945-ig.

A Tapolca-Veszprém országút mellett elterülő településrész a 18. században és a 19. század elején épült.

Szent István-templom
A középkori mezőváros plébániatemploma volt. A 13-14. század fordulóján épült, majd Kinizsi Pál 1481-ben átalakíttatta. Barokkos formáját a 18. században kapta. Falait támpillérek erősítik, köztük kőrácsos ablakok nyílnak. Szentélyét hálóboltozat fedi. Nagyon szépek a szobrokkal díszített barokk oltárok és a szószék. A római katolikus templom előtt álló barokk stílusú Szentháromság-szobor 1773-ban, más források szerint 1740-ben készült.

Evangélikus templom és harangláb
A templom késő klasszicista stílusban épült 1843-ban. Berendezése: a főoltár, a szószék, a keresztelőkút és a padok szintén ekkor készültek. A templom mellett álló harangláb egyidős a templommal.

Zichy-kastély
Egyemeletes épülete a 18. század végén készült barokk stílusban, de már klaszszicista jegyeket is mutat. Egyszerű, egységes homlokzatának közepén négy jón oszlop tartja a portikus timpanonját.
Ma a kastély szálloda, egyik melléképületében működik a nagyvázsonyi lovasiskola.

Kinizsi-vár
Magja, a lakótorony és a hozzá északról csatlakozó udvar a 15. század elején épült a Vezsenyi család birtokközpontjában. Miután Kinizsi Pálé lett a vár, ő két évtized alatt nemcsak megerősíttette, hanem reneszánsz palotát is emelt a lakótorony mellett. A török időkben Vázsony végvár volt, s a kuruc korban is szerepet játszott. Többször cserélt gazdát. 1649-ben Zichy István győri királyi lovashadnagy kapta meg. Ezután egészen 1945-ig a Zichy család birtoka volt. 1702-ben nem rombolták le a többi várral együtt, de romlásnak indult. Az 1700-as években urasági börtönként működött. Később pálinkafőzdének alakították át, míg végül kiöregedett cselédek lakhelyéül szolgált. A 19. századra a lakótorony körüli épületek összedőltek.
Feltárása 1954-ben kezdődött, és jelenleg is folynak benne munkák. A palotából napjainkra nem sok maradt, ma is áll viszont a lakótorony, a várfalak, a kapuvédmű és néhány egyéb helyreállított részlet. A vár aljában találjuk a Kinizsi-forrást, mely természetvédelmi érték.
A vár mellett, egy kis dombon áll Kinizsi Pál lovas szobra, Szabó Iván szobrászművész alkotása.

Néprajzi Múzeum
Egy 1825-ben épített szép, tornácos parasztházban kapott helyet. Háztartási eszközöket, népi bútorokat, helytörténeti emlékeket találunk itt. Megtekinthető az egykori pajta, pince és istálló is.

Postamúzeum
Postatörténeti kiállítás, a Néprajzi Múzeummal szemben várja látogatóit. A múzeum ötletét az adta, hogy Nagyvázsony egykor a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca postakocsijárat egyik lóváltóhelye volt. A lóváltóállomás egyik istállója ma is áll a Kinizsi u. 63. számú ház udvarán.

A pálos kolostor és templom romja
Nagyvázsony temetője mellett található a híres kolostor és a templom maradványa.
Kinizsi Pál telepítette le itt a pálosokat, és ő emeltette az épületegyüttest 1483-1485 között, azért, hogy halála után itt helyezzék örök nyugalomra. A kolostor azonban nem sokáig állt, mert 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, a vázsonyi vár körüli nagyobb épületeket - stratégiai okokból - sorra felrobbantották, és közöttük voltak ezek is. Romjai ma is magasan állnak, az egyes helyiségek még felismerhetők. Köveit részben a vár megerősítéséhez használták fel.

Édes Gergely-emléktábla
A régi református parókia falán emléktábla jelzi, hogy itt volt lelkész Édes Gergely költő, és az ő vendégeként 1798-ban több hónapot töltött ebben a házban Csokonai Vitéz Mihály poéta.

Veres Annamária
www.zirc.hu
Dr. Czellár Katalin -
Dr. Somorjai Ferenc:
Magyarország
(Panoráma Nagyútikönyvek)
Fotó: Szelényi Károly, Szamódy Zsolt