Túracélpontok: Ajka
A szobrok városa
97. Hajó Magazin, 2003. augusztus

A város, amelyet nyolc falu alkot, a Bakony-hegységet északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén terül el. Nevét egykori birtokosa, az Ajka nemzetség után kapta, amely a német Heiko névből származtatható. Heiko vitéz István király feleségével, Gizellával jött Magyarországra. Ajka nevének első előfordulása ugyan csak 1214-ből ismert, de a település jóval korábbi. 1239-ben Eyka, 1278-ban Ayka néven említik a történelmi források. Ekkor már temploma és harangtornya is van.

Ajka fejlődését az ipar indította el. 1836-ban kiderült, hogy Csingervölgyben szén is van. Egy pásztorember akadt rá, miután tüzet rakott, és az nem akart kihunyni, ugyanis tüzet fogott az alatta lévő föld, illetve a szénkibúvás. A kutatást azonban csak 1865-ben kezdhette meg a birtok tulajdonosa, Puzdor Gyula. A kitermelés 1869-ben indult. A szénre és a vasútra alapozva Neumann Bernát 1878-ban üveggyárat alapít.
Bródy Imre szabadalma alapján 1937-ben Ajkacsingervölgyben felépül a világ első kriptongyára, amely az elektromos izzókhoz szükséges gázt állítja elő. 1933-1934-ig katolikus templom épül.
A Fő úton álló neoromán stílusú 1910-ben épült római katolikus templom mellett áll az építtető Peller Pál kanonok aranymiséjének emlékére emelt emlékoszlop, amelyet a hívek készíttettek 1913-ban.
Ajka legszebb része a Városliget. Ezen a területen van a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész az iparváros üdítő színfoltja, a városlakók és az idelátogatók kedvelt tartózkodási helye. A ligetben egy 33 méteres fedett uszoda is épült.
A tó szigetén áll Fekete István író bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül látható az író állattörténeteinek szereplői közül Kele, Csí, Hu és Bogáncs, a szobrokat Samu Katalin készítette. Fekete István 1928 és 1941 között Ajkán élt és dolgozott, a Fő út 1. számú háza előtt látható emléktábla egykori lakóhelyét jelzi. A tó mellett találjuk a kórházat, előcsarnokában a dr. Magyar Imrének, a neves orvos-írónak emléket állító dombormű áll; a kórház 1990-től viseli az ő nevét.
A Korányi utcáról balra kanyarodva a Kórház utcán, majd jobbra fordulva, a Fő úton végighaladva jutunk el a Szabadság térre, ez a város központja. Ajkán feltűnően sok a köztéri szobor. Ezen a téren áll R. Kiss Lenke Gea című alkotása, Borsos Miklós Díszkútja és Flóra-szobra, valamint itt magasodik a város katolikus plébániatemploma.
A Szabadság tér 4. szám alatt találjuk a Városi Múzeumot. A helytörténeti gyűjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós-emlékkiállítást, a Fekete István-gyűjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. A térről nyílik a Kossuth Lajos utca, itt áll az 1783-ban épült barokk református templom. A közeli Hősök terén pedig az evangélikus templomra lelünk, melynek építését 1789-ben fejezték be. A város legértékesebb műemlékét a tósokberéndi városrészben találjuk. A Szent István úton álló 1808-ban befejezett késő barokk stílusú plébániatemplom már impozáns méreteivel is meglepi a látogatót. A 30 x 23 méteres templom oltárképén, Vinzenz Fischer alkotásán Szent István Máriának ajánlja fel a koronát. A templom melletti emlékkertben kilenc kopjafa emlékeztet azokra a tósokberéndi hősökre, akik az első világháborúban vesztették életüket.
Ajka egyik nagy büszkesége az üveggyár, mai nevén Ajka Kristály Üvegipari Kft. A bejáratánál látjuk Marton László "Üvegfúvók" című szoborcsoportját. A gyár 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, amikor a Zichyek idetelepítették az úrkúti üveghutát. Az üzem az első világháború végén leállt, de 1921-ben újra működni kezdett. A gyárban ma is alkalmazzák az ősi, szájfúvásos technológiát, ennek köszönhetően szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítenek.
Ha a Csingeri úton haladunk tovább, a városon kívül, a Parkerdőben megtaláljuk az 1965-ben megnyitott Bányászati Múzeumot, amely Magyarország első szabadtéri Technikatörténeti emlékmúzeuma. Itt az ajkai szénbányászat műszaki és történeti emlékeit gyűjtik. A szép környezetben eredeti formájában megőrzött épületegyüttes - a gépház, aknaház, kovácsműhely -, a kiállítótermek, föld alatti tárók, az Erőmű Jubileumi Emlékház, az őslény- és kőzettár egész évben várja az érdeklődőket. A múzeum kertjében áll a helyi bányakatasztrófák áldozatainak tiszteletére felállított emlékoszlop.
A 18. századi evangélikus lelkészlakból megmaradásra kiszemelt, s a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épület Ajka lakóinak összetartozását tükrözi. Éveken át végzett gyűjtőmunka eredménye az 1989-ben közönség elé tárt anyag. A termek Ajka földrajzi környezetét idézik, bemutatják az itt élt emberek tevékenységét, értékes régészeti leleteket, a környék földtörténeti múltjával, s azokkal a felszínre hozott ásványi anyagokkal együtt, amelyek meghatározták Ajka történetét. A kiállítótermek, a Borsos-terem, a Fekete István-emlékszoba, a Molnár Gábor-emlékszoba, az Ajkához kötődő jeles személyiségeknek állítanak emléket.
A város határában fellelhető természeti ritkaságok közül a következők feltétlenül említést érdemelnek. A bakonyi ősbükkös, amely a Parkerdő környékén látható. A csékúti szőlőhegyen a hajdani vulkán kürtőjében megtelepült Sástó növényritkaságai, a tósoki Nyíres, csüngővesszős és molyhos nyírfákkal. Érdekes látványt nyújtanak a padragi sziklák, valamint a Macska-lik, a Pokol-lik és a Bújó-lik barlang.

Veres Annamária
www.ajka.hu
Dr. Czellár K. - Dr. Somorjai F.:
Magyarország
(Panoráma Nagyútikönyvek)
Fotó: Szelényi Károly